google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 22., kedd

A szervezetmodell lényege


A szervezetmodell lényege és az informatikai szervezésben betöltött szerepében;  a szervezetek strukturális jellemzői, optimalizálásuk lehetősége (irányításbonyolultság, irányításigényesség értelmezése, mérhetősége)

SZEM

1. Szervezet: a munkamegosztás intézményesített formája, kerete.
jogilag: jogi személyiséggel rendelkezik-e vagy nem
szociológiailag: az emberi (formális és informális) kapcsolatokat vizsgálja
közgazdaságilag: optimális környezet a folyamat lebonyolítására
kibernetikailag: egy célirányosan működő hierarchikus rendszer, melyben irányítási folyamatok valósulnak meg.
informatikailag: a lehetséges információs csomópontok hordozója.

Feladata az információ áramlás lehetséges csomópontjainak kijelölése.
A megvalósuló folyamatok adják a rendszer struktúráját, melynek megjelenési formája a szervezet.
A szervezetnek létezik formális, illetve informális struktúrája.
1.    Formális struktúra: azokat a szabályozott munkamegosztás kapcsolatokat írja el, amilyennek a rendszernek lennie kéne – mindig rögzített, szabályozott, személytelen (rögzített hivatalos struktúra – hogyan kellene a rendszernek működnie)
2.    Informális struktúra: ténylegesen hogyan zajlanak a munkamegosztási és kommunikációs folyamatok – személyes kapcsolatra épül (minden szervezetben megtalálható mindkettő, a formális alapján építjük a rendszert, de a másikat sem szabad figyelmen kívül hagyni)
3.    Szervezeti struktúra jellemzői:
szervezetben megnyilvánuló munkamegosztási kapcsolatok jellege
szervezetben zajló koordinációs mechanizmus jellemzői
szervezet konfigurációja
A szervezetek struktúráját 3 szempontból lehet minősíteni:
a)      szervezet konfigurációja
b)      szervezetben lezajló koordinációs folyamatok jellemzői
c)      munkamegosztási kapcsolatok jellege

a) A szervezet jellemző konfigurációi


Az a leegyszerűsített séma váz, amely tükrözi a szervezet statikus struktúráját.
Tartalmazza:
szervezet vertikális (mélységi) tagolása: az alapvető hatásköri függőségek, hány lépcsős, vezetési lánc hossza, megmutatja a függelmi kapcsolatokat alá – fölé rendeltségi viszonyokat
szervezet horizontális tagolódása: milyen vezetési szinttel irányítják az adott szervezetet, hány egység/szint (7-14 beosztott az ideális)

2. Szervezeti struktúrák:

Lineáris:
vonalas, ágas szervezeti konfiguráció – a legegyszerűbb szervezeti forma, áttekinthető struktúra, hatáskörök tiszták
bővítése lehet vertikális (méret növelés), horizontális (profil bővítés).
egy bizonyos létszám fölött szükség van a vezetők tagolására.
egyszerűen bővíthető
az információs kapcsolatok igazodnak a szolgálati úthoz (szigorú szolgálati út jellemzi)
Gátja: információs rendszer (ha hosszú az információs lánc, akkor elbürokratizálódhat – az információk torzulnak); nem lehet sok törzskar – mivel szakmailag kapcsolódik, nem beilleszthető kis vállalatokra jellemző csak

3. Funkcionális:

csúcsvezetést követő szinten egy szakmai munkamegosztást alakítok ki
ezek a vezetők egy területtel foglalkoznak, hatáskörök párhuzamosan alakulnak, ezért az info. áramlás is párhuzamos
szakmailag hatékonyabb, de konfliktusokhoz vezet (hatásköri ütközések lehetnek)
kis és közepes vállalkozásoknál jellemző

4. Lineáris- funkcionális:

a szervezetre alapvetően a lineáris struktúra a jellemző
van egy felelős vezető, akivel egy szinten helyezkednek el a funkcionális vezetők
a felelős vezető minden kérdésben informált
a párhuzamos hatáskörök nem egyforma súlyúak
felülbírálhatók a hatásköri ütközések (mivel az erősebb hatáskörű (lineáris) felülbírálhatja a funkcionális hatásköröket)
jellemző volt Mo.-n a régi rendszerben, nemzetközileg a 60-as évekig

5. Mátrix szervezet:

Mátrixolyan mennyiségek halmaza, melyet 2 dimenzió határoz meg
a csúcsvezetést követően 2 azonos súlyú szempont alapján alakítjuk ki a mellérendeltségi kapcsolatot, ezek közül az egyik mindig funkcionális.
funkcionális felosztás szakmai irányítást takar, a másik felosztás lehet pl. termékigazgatók, területigazgatók kijelölése
minden döntést 2 dimenzió határoz meg (a funkcionális és valamely horizontális (főprofil) tagolódása alapján) az információ is minimum 2 vonalon fut (döntést hozni egyedül nem lehet)
a sorok ill. oszlopok egymásnak mellérendeltek, csomópontok hatásközönként helyezkednek el
intézményesíti a vezetők közti konfliktust
nagy nemzetközi vállalatok

6. Divízionális:

olyan szervezeti forma, melynek egységei teljesen önállóak
2 részből áll: a stratégiai központból és a divíziókból
A stratégiai központ irányítási tevékenységet folytat, szervezetileg funkcionálisan tagolt, stratégiai kérdésekkel foglalkozik.
A divíziók operatív kérdésekkel foglalkoznak, egymástól független információs rendszert alkotnak. Egymástól területi vagy tárgyi alapon különülnek el.
Cost centerek: költségközpont, csak költséggazdálkodás.
Profit centerek: önálló nyereséggazdálkodás csak a fejlesztésben, befektetésben nem önállóak
Investment centerek: tőkeallokációs központ, a stratégiai központ (működő) tőkét biztosít a divízió részére és innentől teljesen önállóan működnek. Egyetlen kapcsolata a stratégiai központtal, hogy a nyereség egy részét leadja. Piaci és etikai koordinációt alkalmaz a stratégiai központ, elvileg lehet önálló információs rendszere
az információs rendszereket alapvetően a központi szervezet írja elő, hogy egységes, feldolgozható stratégiai információkat kapjon (az adott profilnak ill. gazdasági környezetnek megvannak a saját információs szükségletei is)

7. Projekt szervezet:

a vezetés a gazdasági akciók függvényében változik

b) szervezetben zajló koordinációs mechanizmusok jellemzői:


Koordináció: az elkülönült szervezeti részegységek (alrendszerek) céljainak és tevékenységének összehangolása
A koordináció típusai:
technikai, technológiai jellegű koordináció: a munka folyamatokból következő kapcsolatok az egyes szervezeti egységek között, minden szervezeten belül megtaláljuk (technológiai egymásra épülés a szervezeten belül, erős a vertikális struktúra)
bürokratikus jellegű koordináció: a belső szabályokkal, kötelező előírásokkal hangoljuk össze a szervezetet
piaci jellegű koordináció: olyan jövedelmi érdekeltségi rendszert építek ki a szervezeten belül, amely összehangolja a részegységeket
etikai (személyi) jellegű koordináció: az egyes személyek azonosulása a szervezettel – a szervezet vezetői iránti elkötelezettség (informatikai szempontból nem vesszük figyelembe)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése