Fájl
és mappakezelés
Az IBM PC
gépeken alkalmazott könyvtár és fájl-rendszer:
A fájl (állomány) nem más, mint adattárolón
elhelyezkedő logikailag összefüggő adatok rendezett halmaza, ami
egyértelmű azonosítóval rendelkezik. Az azonosítónak tudnia kell, mely eszköz,
mely helyein található a fájl.
Az
egyértelmű azonosításhoz hivatkoznunk kell arra az adattároló egységre, amelyen
a fájl található, ezért az összes ilyen egységet egy-egy betűjellel látjuk el.
Ezeket meghajtónak vagy drive-nak
nevezzük. A floppy egységek az A: és B: jelölés kapták, míg a merevlemezes
eszközök a C: -től kezdődően a továbbiakat.
Az
MS-DOS kitalálása óta ugyanazt a névkonvenciót használja a mai napig is, ami az
operációs rendszer egyik hibája. Minden állománynak egy legfeljebb 8 karakteres
(jeles) névvel és egy legfeljebb 3
karakteres ún. kiterjesztéssel kell
rendelkeznie. A kettő közé - a parancsok használata során kötelezően - pontot
kell tenni. A fájl nevek és kiterjesztések használhatják az angol ABC betűit
(nincs különbség a nagy- és kisbetűk között), használhatják a számjegyeket
(0-9) és néhány speciális karaktert: _ A $ ~ ! # % & - { }()@'. A
kiterjesztés elvileg tetsző leges lehet, de az operációs rendszer néhány
kiterjesztést saját maga számára fenntart:
COM, EXE= futtatható program.
BAT
= parancsfájl, egy olyan szöveges állomány, mely parancsok sorozatát
képes végrehajtani
SYS
= rendszerfájl kiterjesztése.
Az
operációs rendszer által alkalmazott fájl-kiterjesztésektől eltérni nem
javasolt!
Windows 95/98/Me/2000/XP használata esetén lehetőségünk van az úgynevezett
hosszú nevek használatára is. A régebbi DOS verziókkal való kompatibilitás
érdekében a rendszer minden állományról két nevet tárol, a hosszú nevét, amely
tartalmazhat szóközt, ékezetes betűket és speciális karaktereket is, valamint
egy rövid nevet, megtartja a hagyományos 8+3 formát. Ezt a rövid nevet a
rendszer automatikusan generálja. A hosszú állománynevek MS-DOS operációs
rendszerben nem használhatók! A Windows 95/98/Me/2000/XP belső és külső
parancsok kezelik a hosszú neveket, azonban a régebbi DOS alapú segédprogramok
nem!
Előfordulhat, hogy azok az alkalmazások, melyek a 16
bites FAT-ra épülve csak a 8+3 formájú neveket támogatják, tönkretehetik a
megnyitott állomány hosszú nevét. Ez szerencsére adatvesztéssel nem jár együtt.
A
merevlemezes háttértárolókon igen nagy mennyiségű adat tárolható, tehát
rengeteg fájl helyezhető el. Nehéz lenne kikerülni. hogy ne legyen közöttük
azonos névvel és kiterjesztéssel rendelkező fájl. Másrészt már az elején
felismerték, hogy célszerű lenne a különböző feladatokhoz tartozó fájlokat
szétválasztani. Egy örökölt és jól megvalósított módszert alkalmaztak,
mégpedig, hogy a fájlrendszerhez kapcsoltak egy könyvtárrendszert amely leírja a könyvtárban szereplő fájlok
fontosabb adatait. Mivel a könyvtárakat szintén tárolni kellett természetesnek
tűnt, hogy fájlként kell ezeket is használni. Igaz speciális fájlok lesznek,
mivel ezek fájlokról tartalmaznak információkat. A könyvtárszerkezetet
fastruktúrájúnak (vagy hierarchikusnak) nevezik, mert-a gyökér (a legfelső
szintű könyvtár) kivételével- minden könyvtár rendelkezik egy „szülő"
könyvtárral, ami az adott könyvtár információit írja le. Egy könyvtárnak csak
egy szülője lehet. Nézzünk egy példát:
A
szerkezet egy könyvtárrendszert mutat be, ne tévesszen meg senkit, hogy a
könyvtárak neveiben nem használtunk kiterjesztést, ez csak régebbi DOS
hiányosságok miatt alakult gyakorlattá. Természetesen ugyanúgy használhatók,
mint a fájl nevekben. Amennyiben egy fájl valamely könyvtárhoz tartozik, akkor
a gyökértől a fájlhoz mutató könyvtárak sorozatát elérési útvonalnak (röviden csak útnak) nevezzük.
Vizsgáljuk
meg, milyen információkat tartalmaz egy fájlról egy könyvtár bejegyzés!
Több
mezőböl, áll ezek felépítése:
1. Afájl neve: 8 karakterre kiegészített név, ha rövidebb
volt, szóköz karakterrel bővítik ki.
2. A fájl kiterjesztése: 3 karakterre kiegészítve.
3. A fájl attribútumai: 5 attribútum használatos.
4. A fájl kezdő klaszter sorszáma.
5. Fájl mérete.
6. Utolsó módosítási dátum, idő (ha még nem módosítottuk,
akkor a létrehozás időpontja).
A
Windows 95/98/Me/2000/XP az állományokról több információt tart nyilván,
amelyek nincsenek az MS-DOS-ban, így a 6. pont a következőképp módosul:
6. Létrehozási dátum, idő.
7. Utolsó módosítási dátum, idő.
8. Utolsó megnyitási (használati) időpont.
Mivel
a teljes fájl útvonal és azonosító megadása hosszadalmas lenne, lehetőség van a
rendszerben aktuális meghajtót és könyvtárat kijelölni. A rendszerben
mindig egy aktuális meghajtó jelölhető ki a tároló eszközök közül. Ha nem
utalunk a fájl nevében a meghajtóra, alapértelmezetten mindig erre
"gondol" a rendszer. Az aktuális könyvtár minden meghajtón kijelölt,
ha nem adunk meg egy útvonalat, azt a rendszer mindig helyettesíti az aktuális
könyvtárhoz vezető útvonallal.
A
Windows 95/98/Me/2000/XP kibővítette a hivatkozás lehetőségeit. Ha a C
meghajtón lévő Rendezvények könyvtár Ünnepi események alkönyvtárában található
Részvételi lista.doc nevű dokumentumfájl helyét akarjuk megadni, akkor a
hivatkozás formája:
c:\Rendezvények\Ünnepi események\Részvételi lista.doc
Az
előbbi hivatkozás akkor is jó, ha azt a Windows-ból indított MS-DOS
parancssorban használjuk.
A
Windows lehetőséget biztosít arra, hogy hálózatos környezetben (Microsoft
Network, vagy Netware Network) erőforrásainkat megoszthassuk másokkal. Ilyen
erőforrás lehet egy-egy könyvtár, vagy a számítógépünkhöz csatlakoztatott
nyomtató. A megosztás eredményeként az osztott erőforrásainkat a hálózat más
felhasználói is használhatják. A grafikus környezetben ez a Hálózatok ikonra,
majd a kívánt számítógép megosztott könyvtárára való dupla kattintással
lehetséges. Ilyen esetben, az alkalmazásokban a hivatkozást nem a meghajtó
nevével, hanem az osztott mappa előtti \\jellel kell kezdeni.
Ha
notebook gépünket megosztottuk Ascentia néven, az Eredmények könyvtárban lévő
Kivonat nevű Excel állomány hivatkozása:
\\Ascentia\eredmények\kivonat.xls.
A
fájl csoportok kijelölésére, rájuk való hivatkozásra használhatjuk a
helyettesítő karaktereket. Két ilyet használ az MS-DOS:
Egy
karakter helyettesítésére szolgál a ? karakter. Tetszőleges betűcsoportot
helyettesít a * karakter. A fájlcsoport hivatkozásában a * karakter után már
más karakter nem szerepelhet (bizonyos operációs rendszerek megengedik ezt).
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése