google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 23., szerda

Szövegtípusok a munka világában


1. A munka világában használatos szövegtípusok

A szövegek típusokba sorolásának sokféle szempontja lehet, még nincs olyan tipológia, amely maradéktalanul meg tudná oldani az egyértelmű osztályozást. A munka világában használatos hivatalos stílus a közélet érintkezési formáiban jelentkezik: a törvényalkotás, a rendeletek, a közlemények és mindenfajta hivatalos érintkezéshez szükséges írásbeli megnyilvánulás nyelvi megformálásában.
Szóhasználat jellemzői:
- sajátos műszók és hivatali kifejezések
- idegen nyelvek hatása a szavak összefűzésében
- elavult formákhoz, fordulatokhoz való ragaszkodás
Mondatszerkesztés jellemzői:
- bonyolultság, mely nehezíti a megértést
- pontos, tömör
- nagyfokú tartalmi és formai tagoltság

2. A munkánk során használt szövegtípusok:

Névjegy
Napjainkban ismét fénykorát éli a névjegy használata. Meghatározott munkakörben, helyzetekben ma már elengedhetetlen, hogy a bemutatkozáskor partnerünkkel névjegyet cseréljünk. Fontos hogy névjegyünkön az adatok jól olvashatóak legyenek. A névjegyen klasszikus elrendezésben a név mindig középre kerül, a cím pedig a jobb vagy jobb és baloldalon alulra.
Típusai: magáncélú, hivatalos, kombinált, diplomáciai.
magáncélú
-     van, hogy csak a teljes név szerepel rajta
-     kiegészítheti a végzettség, a lakcím, a telefon és az e-mail cím is
hivatalos
-     teljes név, rang, beosztás, mely a név alatt áll
-     ezenkívül szerepelhet a munkahely, az iskola megnevezése is
-     az intézmény pontos nevét, címét, telefon-, faxszámát is feltüntetjük
-     gyakran rajta van az intézmény emblémája, logója is
kombinált (magáncélú és hivatalos)
-     egyéni adatok (lakcím, telefon) mellett hivatalos adatokat is tartalmaz
diplomáciai
-     csak a név szerepel
-     a házastársaknak közös névjegyük van
a névjegy:
- anyaga általában fehér, vagy pasztell színű, jó minőségű kartonlap
- külsejét mindig a jó ízlés szabályai határozzák meg
- idegen nyelvű névjegynél célszerű a kártya egyik oldalát magyarul, a másik oldalát az idegen nyelven nyomtatni
3. Önéletrajz
Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik.
Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai:
az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai formában.
Hagyományos önéletrajz
összefüggő mondatokban tudósít
tartalmi vázlata
személyi adatok (születési hely, idő, család adatai)
iskolák adatai (iskolák neve, időtartama, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények)
elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)
munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések
nyelvismeret (nyelv megnevezése, nyelvismeret szintje, elért hivatalos minősítés)
szakmai munkásság (elért eredmények, tanulmányutak)
szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés
cél kiemelése (miért készült az életrajz, a hivatásválasztást, a pályázást indokoló tényezők)
Amerikai típusú önéletrajz
rövidség, áttekinthetőség, tagolt, vázlatszerű elrendezés
nincsenek összefüggő, egymásra épülő mondatok
fő célja: az adatok tényszerű, rövid közlése
fehér, A/4-es lapra illik írni
kézzel vagy géppel írt
személyesen is alá kell írni
keltezés
ha csak két oldalra fér el, akkor a második oldalt külön lapra kell írni, a lapokat meg kell számozni és összefűzni őket
részei:
fejléc : lap elején jobb oldalt; életrajzíró neve, lakcíme, telefonszáma e-mail cím, cím : önéletrajz mint a cím,  középre;
cél:
- tanulmányok – szakismeret, gyakorlatok, képzettségek, eddigi munkahelyek – nyelvismeret, tisztségek – referenciaszemélyek – személyes rész zárja (név, születési idő, hely; család legszükségesebb adatainak bemutatása)
4. Hivatalos levél
Levélnek azokat az írásos üzeneteket nevezzük, amelyek valamilyen közvetítő útján jutnak el a címzetthez. A 20. században elkülönült egymástól a magánlevél és a hivatalos levél. A hivatalos levelekre külön tartalmi és formai szabályok vonatkoznak.
 első kellék: megszólítás
formája függ a címzetthez fűződő viszonyunktól, a levél jellegétől
második pont: téma
befejezés: a lényeges közlések újbóli megismételése
végén: elköszönés – búcsúzás + jókívánságok
mindig alá kell írni, az aláírás saját kezű legyen
keltezés
leggyakoribb hivatalos levéltípusok:
kérvény
bejelentés
panaszos levél
fellebbezés
pályázati levél
5. Kérvény
A kérvény valamilyen hivatalos kérés, írásban történő megfogalmazása. Kérésünk akkor lesz jó, ha ügyelünk a kérvény általános szabályaira, s kívánságunkat ügyesen indokoljuk, megfe- lelő érvekkel támasztjuk alá. A kérvénynek mint hivatalos levélnek formai követelményei is vannak.
6. Bejelentés
Egy hivatalos szervnek, vagy egyéb intézménynek a tudtára kívánjuk hozni valamilyen, a személyünket érintő változást, módosítást. Lehet önkéntes a bejelentést, de gyakran kötelező. A sűrűn előforduló és kötelező bejelentések megírására ma már nyomtatványokat alkalmaz- nak. A bejelentés egyik sajátos formája apanaszos levél, és a fellebbezés.
7. Pályázati levél
Pályázatot akkor készítünk, ha valamilyen állás, ösztöndíj elnyerésére törekszünk. Gyakori, hogy a pályázathoz külön űrlapot kell kitöltenünk. Ilyenkor az ott feltett kérdésekre kell észszerűen, lényegre törően válaszolni. Akár álláshirdetésre, akár más jellegű pályázatra jelent- kezünk, mindig célszerű egy levelet is mellékelnünk.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése