A weblapok szerkezete

A weblapok szerkezete

   A HTML (angolul: Hyper Text Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki.

 HTML általában szöveges állományokban található meg, olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni, illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát.

     A HTML alapelve az, hogy a dokumentumot elemeiként írja le. Egy elem lehet pl. egy bekezdés, egy kép, egy táblázat. A program szövegalapú, tehát bármilyen, karakterek szerkesztésére alkalmas programmal elkészíthető. A dokumentum minden elemének szabványos kódokkal határozhatjuk meg a tulajdonságait. Ilyen tulajdonság lehet egy szöveg betűtípusa, mérete, színe… Be lehet hívni a dokumentumba más fájlokat: pl. egy kép esetén a HTML forráskód csak a kép elérési útját és a dokumentumban való megjelenítés módját – méret, keret stb. – írja le. A képet a böngésző fogja lekérni a távoli webszerverről, miután elolvasta a forráskódban az erre vonatkozó utasítást.

Egy HTML állomány három fő részre bontható:

1. Nyitótag: Egy < jellel kezdődő, és egy > jellel végződő karaktersorozat, amely a következőket tartalmazza:

          - Először a HTML elem nevét

          - Az elem neve után, egymástól szóközzel elválasztva felsorolhatók az elem paraméterei, amelynek alakja mindig egyforma: a paraméter neve, majd egy = után (esetleg idézőjelben) a paraméter értéke. Előfordul azonban néhány kivétel is, amikor a paraméterhez nem tartozik érték: ilyenkor csak a paraméter neve szerepel, és más nem.

   2. A nyitótag után következik az elem tartalma. Ez nem más, mint az a dokumentumrész, amire az adott elem érvényes. Előfordulnak olyan elemek, amelyekben ennek a résznek nincs értelme (például kép megadása esetén). Ilyenkor ez a rész is, és a következő is elmarad.

   3. Zárótag: < és > között az elem neve egy azt megelőző / jellel. Mint látható, a nyitótaghoz hasonló, azonban itt nem szerepelhetnek paraméterek, csak az elem neve, az előtt viszont egy per-jelet kell szerepeltetni.

HTML oldal szerkezete:

Egy HTML oldal a elemmel kezdődik és a elemmel zárul. Ezen rész szerkezetileg két nagyobb részre tagolódik: a fejrészre- és a törzsre-.

Szövegtörzs elemei:

·         Nyitóelem opciói

 ahol,  BACKROUND=”file.name”   háttérfájl

            BGCOLOR=”színkód”            háttérszín

            TEXT=”színkód”         szövegszín

            LINK=”színkód”         kereszthivatkozások szövegének színe

            ALINK=”színkód”      letöltés alatt lévõ kereszthivatkozások szövegének színe

            VLINK=”színkód”      letöltött kereszthivatkozások szövegének színe

            ”színkód”        szín angol elnevezése (“black”), vagy RGB értékének hexadecimális értéke (“#000000″)

·         Karakterformázás

Félkövér

Dõlt

Aláhúzott

Áthúzott

Ez is egy kiemelési lehetőség, megfelel a félkövér betűs írásnak

^Felsõindex

_Alsóindex

, ahol a betûméret (SIZE) után írt szám a betûméretet határozza meg pontban (abszolút méretezés), illetve ha a szám elõtt elõjel szerepel a betûméret a szöveg alapértelmezett betûméretéhez viszonyítva nõ, illetve csökken (relatív méretezés). Zárótag:

Forráskódok írásánál használjuk.

Nagyméretű betűformátumot eredményez

Kisméretű betűformátumot eredményez

Villogó szöveget eredményez.

·         Különleges karakterek

·         Bekezdésformázás

·         Táblázatok

…

oszlopfejléc

a táblázat egy sora

a táblázat egy cellája

·         Kereszthivatkozások

Képek elhelyezése az oldalon:

Hivatkozások, linkek: az oldalakon belüli, illetve az oldalak közötti kapcsolatok létrehozására használhatók.

ez egy távoli hivatkozásra ugrik

ez egy távoli hivatkozás konkrét részére ugrik

ideugrott

E-mail link:

írd

A hivatkozásokban használható protokollok:

Protokoll://számítógép:port/elérési-út/konkrét-dokumentum

(http, ftp, mailto, file, gopher, news, telnet)

pl: http://www.macromedia.com

Lehetséges értékei:

_blank: új böngészőablakba tölti be a hivatkozott fájlt.

_self: az aktuális ablakba tölti be a hivatkozott fájlt, ez az alapértelmezett.

_top: a legfelső ablakba tölti be a hivatkozott fájlt (ennek pl. a kereteknél van értelme, ld. később)

_parent: a szülőablakba tölti be a hivatkozott fájlt (ez is keretes oldalaknál használható értelmesen, ld. ott)