Az általános légkörzés

A Nap legerősebben az Egyenlítőnél, leggyengébben a sarkvidékeken melegíti a Földet. A különböző mértékű felmelegedés miatt az Egyenlítő és a sarkvidékek között nagy hőmérsékleti és légnyomáskülönbség alakult ki.

Futóáramlások: A troposzféra felső részében a nyugatias szelek uralkodnak. Ezeket az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti hőmérséklet-, és légnyomáskülönbségek tartják fenn, irányukat a földforgás eltérítő ereje határozza meg. Ezek a szelek a legnagyobb hőmérséklet-különbségű területeken a leggyorsabbak.

A legerősebb szelek a 30. és a 60. szélességi fokok között fújnak. Ezek a nagy magasságban, nagy sebességgel haladó, az egész Földet körülfutó nyugatias szelek a futóáramlások. Sebességük elérheti a 300-500 km/h –át is.A nagy sebesség bizonytalanná teszi az áramlást és a futóáramlások kanyarulatokká fejlődő hullámaiból ciklonok és anticiklonok képződnek.
Légnyomási övek közötti légcsere: A legerősebben felmelegedő egyenlítői térségben alacsony, a legerősebben lehűlő sarkvidékek területén magas légnyomású öv fogja körül a Földet. Ezek az övek hőmérsékleti hatásra alkultak ki. A 30. szélességi kört magas, a 60. szélességi kört alacsony nyomású öv fogja körbe. Kialakulásuk a ciklonokhoz és az anticiklonokhoz kapcsolódik.

Az általános légkörzés az eltérű nyomású övek közötti légcsere.

Ciklonok, anticiklonok: A magaslégköri futóáramlások nagy sebességük miatt magukkal ragadják az alacsonyabban lévő légtömegeket is. Ezért a 30. és 60. szélességi körök mentén a felszínközeli rétegekben is nyugati szelek uralkodnak. A ciklonokat és anticiklonokat az ebben az övben uralkodó nyugati szelek magukkal sodorják kelet felé. Közben a Coriolis erő mindkét félgömbön módosítja a légáramlások útját. A Coriolis erő nagysága a sarkok felé növekszik. Az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétesen örvénylő ciklonokra a legerősebb eltérítő erő az örvény északi oldalán hat. Ez a nyugati szelek hajtotta ciklonokat északkelet felé sodrja ki. Az óramutató járásával megegyezően örvénylő anticiklonokra is az örvény északi oldalán hat a legerősebben eltérítő erő. Ez az ellentétes forgómozgás miatt az anticiklonokat délkelet felé sodorja.

A 60. szélességi kör mentén kialakuló alacsony nyomású öv tehát az oda kisodródó ciklonokból tevődik össze. Hasonló módon, csak ellentétes irányú kisodródással jön létre alacsony nyomásöv a déli félgömb 60. foka mentén.

Az anticiklonok az északi féltekén délkelet felé sodródnak, és a 30. szélességi kör mentén létrehozzák a magas nyomású övet. A déli félgömbön a 30. szélességi kör mentén északkelet felé kisodródva alakítják ki a magas nyomású övet.

Sarki szelek: A sarkvidékeken a hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás. A magas nyomású anticiklonokból a hosszúsági körök mentén kifelé áramlik a hideg levegő, de a kitérítő hatás miatt az Északi-sarkvidéken északkeleti, a Déli-sarkvidéken a délkeleti sarki szelek uralkodnak.

Passzátszelek: Az Egyenlítő és a 30. fok tájéka között a Coriolis erő hatására az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti szél alakul ki a felszíni légrétegekben. A 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fújó szél az északkeleti és a délkeleti passzát. Az Egyenlítő vidékén az erős felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása miatt állandóan felszálló légáramlás jellemző. Ebben a sávban és a 30. szélességi kör magas nyomású övezetében a szél igen ritka és gyenge.