Emlősök osztálya

Elődeik az ősi gerinchúrosok voltak. Ma a gerincesek a legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos vagy csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a koponya is, amelynek egy része a központi idegrendszer agyi szakaszát védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üreges része alkotja együttesen a gerinccsatornát. Ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza. Az alacsonyabb rendű gerinces állatok gerincoszlopa nincs elcsontosodva, hanem porcszövetből áll. A gerinces állatokban fejlődésük kezdeti szakaszában mindig megjelenik a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helye körül kialakul a gerincoszlop.

Közvetlen elődeik a ragadozó ősgyíkok voltak. Már a korai emlősöknél kialakult az állandó testhőmérséklet. Az egyenletes testhőmérséklet kialakulása teremtette meg az elevenszülést. Típusállat a mezei nyúl. Testtájai: fej, nyak, törzs, végtagok és farok. Bőrének legkülső rétege, a felhám, többrétegű elszarusodó laphám. Ennek jellegzetes képződményei a szaruból felépülő szőrszálak. Az állat egész testét szőrzet borítja. Ezt hőszigetelő gyapjúszőrök és durvább fedőszőrök alkotják. A szőrszálak szőrtüszőkben helyezkednek el. A mezei nyúlnak nincsenek verejtékmirigyei.

Vázrendszer: a gerincoszlop nyaki, háti, ágyéki és farokcsigolyái mozgékonyan ízesülnek egymáshoz, csak a keresztcsigolyák forrtak össze keresztcsonttá. A bordák a szegycsonttal zárt mellkast alkotnak. Végtagizomzata erőteljes, orsó alakú izmokból épül fel. Segítségével gyorsan fut. A mellüreget és a hasüreget rekeszizom választja el, amely a bordaközi izmokkal együtt légzőizomként működik. Növényevő állat. Ezt a táplálkozási módot jól tükrözik redős zápfogai. Metszőfogai állandóan növekednek, ezért koptatnia kell őket. Tápcsatornája elő, közép és utóbélre tagolódik. Gyomra egyrekeszes. A vékonybél falában termelődő emésztőnedv, valamint a hasnyál és az epe emésztik meg a tápanyagokat. Légzőszervrendszere a tüdő. A keringési rendszer zárt, két, tökéletesen elkülönülő vérkörre osztható. Váltivarú állat. A megtermékenyítés belső.

Kiválasztószerve az elővese, az ősvese (embrionális korban) és az utóvese.

Belső elválasztású mirigyei:

- agyalapi mirigy – szabályozza a növekedést, a tejelválasztást, a pajzsmirigy és a nemi mirigyek működését.

- pajzsmirigy – a sejtek lebontó folyamatait gyorsítja

- mellékpajzsmirigy – a kalcium anyagcserét befolyásolja

- hasnyálmirigy – a szénhidrátok anyagcseréjét szabályozza

- mellékvese velőállományának hormonjai – növelik a szervezet védekezőképességét

- nemi mirigyek – a nemi működéseket szabályozzák és kialakítják a nemi jellegeket

Rendszere

1. Kloákások alosztálya: pl. kacsacsőrű emlős

2. Erszényesek alosztálya: pl. vörös óriáskenguru, koala, nagy oposszum

3. Méhlepényesek alosztálya

- rovarevők rendje

- sünfélék: pl. keleti sün

- cickányok: pl. mezei cickány

- vakondok

- denevérek rendje: pl. közönséges denevér

- bőrszárnyúak rendje: pl. közönséges repülőmaki

- főemlősök rendje: pl. hegyi gorilla, csimpánz, orángután

- vendégizületesek rendje: pl. kilencöves tatu, háromujjú lajhár

- tobzoskák rendje: pl. óriástobzoska

- rágcsálók rendje:

- mókusfélék: pl. havasi mormota

- hódfélék: pl. európai hód

- hörcsögfélék: pl. mezei hörcsög

- pocokfélék: pl. erdei pocok