Etilén, vagy etén:C2H4 - telítetlen vegyület, – alkén vagy olefin, – apoláris =vízben nem oldódik, csak apoláris oldószerekben (benzin). – színtelen gáz, – meggyújtva kékes lánggal elég: C2H4+3O2=2CO2+2H2O, CH4+2O2=CO2+2H2O bármely szénhidrogén égéesekor a c-ből mindig CO2, a H-ból mindig H2O keletkezik. – brómos vizet elszínesíti: H2O+Br2=sárgásbarna. H2C=CH2+Br2-A->CH2-CH2 (mindkettő alatt egy Br van) nevedibróm etán. -HCL addíció H2C=CH2+HClàH2C-CH3 (A H2C alatt van egy Cl) neve klór etán. -H2O addíció: CH2=CH2+HOHà CH2-CH3 (A CH2 alatt egy OH van) etil alkohol a neve (etanol) -belőle levezethető funkciós csoport: CH2=CH- vinil csoport. Előáll: Az iparban szénhidrogének krakkolásával: láncok hő hatására bekövetkező szén bomlása. Vagy alkánok dehidrogénezésével (H elvonás) CH3-CH3à–H2 CH2=CH2 Elimináció: kihasadás az a folyamat mely során egy vegyületből két azonos v. különböző atom vagy atomcsoport hasad ki. Zajcev szabály:Mind a víz, mind a hidrogén halogenid leszakítására érvényes, hogy a hidrogén halogént a hidroxil csoportot hordozó szénatom szomszédai közül többnyire arról szakad le, amelyikben egyébként is kevesebb volt.
Diének: Két darab kettős kötést tartalmazó telítetlen vegyület. Azokat a rendzsereket, melyekben az egyes és kettős kötések váltakoznak konjugált renszereknek nevezzük. 1.) butadién H2C=CH–CH=CH2 gáz halmazállapotú addícióra és polimerizációra hajlamosak. 2.) izoprén lsd leírva.
Acetilének: (alkének) 3 szoros kötést tartalmazó szénvegyületek. CnH2n–2 H-C=CH. Színtelen tiszta állapotban szagtalan gáz apoláris vízben nem, de acetonban oldódik. Heggesztésre használják főleg, mivel égésekor nagy hőmérsékletű láng állítható elő 2C2H2+5O2à4CO2+2H2O Palackozása: kovakövet átitatnak acetonnal és ebben oldják az acetilén gázt nyomás alatt ezt disson gáznak hívják. -halogénaddíció, – hidrogén-klorid addíció, ipar számára fontos nyersanyag. Előállítása:
Aromás szénhidrogénok: Sem telített, sem telítettllen vegyületnek nem tekninthető. Valamennyi jellemzőjük a telített és telítettlen jellemzői közé esnek. A maradék hat elektronjával delokalizált pí elektronfelhőt hoz létre a gyűrű belsejében. Benzol fiz tul: apoláris molekulájú, színtelen, rosszul oldódó, apoláris oldószerben jól oldódó, víznél kisebb sűrűségű folyadék. Kémiai tul: szubsztitúciós reakció.
Alkánok: fiz tul: C1-C4 gáz. C5-C16 folyadék. C17 szilárd. Forrás és olvadás pontjuk szénatomszám növekedésével nő. Szerkezetileg apoláris. Vízben nem, csak apoláris oldószerekben oldódnak. Kémia tul:Kevésbé reakcióképesek.
Szénhidrogének: Azok a szerves vegyületek, melyek csak szénből és Hidrogénből épülnek fel. Telített szénhidrogének: Azokat a szénhidrogéneket, melyekben a szénhidrogének csak 1-szeres kötéssel kapcsolódnak össze. Telítettlen szénhidrogének: Melyek molekuláiban a szénatomok 2 vagy 3-szoros kötéssel kapcsolódnak össze. Aromás szénhidrogének: Gyűrűsek és delokalizált Pí elektronrenszert tartalmaznak. Ezek formailag telítettlen vegyületek, de reakcióban eltérnek a telítettlen vegyületektől.
Metil alkohol: CH3-CH2-OH etil alkohol CH3-OH metil alkohol.
Markovnyikov szabály: Addíció során a Hidrogén mindig arra a szénatomra lép, amelyiken eleve is több volt.
Metán: Szintelen, szagtalan, Levegőnél könyebb gáz, Apoláris. Elégethető, Energiatermelő folyamat, ezért fűtésre akalmazzák.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése