Felszini vizek, a folyók felszínformálása

A folyók a Föld vízkészletének 0,0001%-át teszik ki. A felszíni vízfolyások vize a forrásokból és közvetlenül a csapadékból származik. A felszíni vízfolyás mérete függ a vízhozamtól, a párolgástól, a domborzattól (jtésszög), a felszíni kőzetanyagtól.

Vízgyűjtő terület: A földfelszínnek az a része, amelyről egy adott vízfolyás a vizét összegyűjti. A vízgyűjtő terület főfolyójába ömlő, vizét összegyűjtő kisebb vízfolyások a mellékfolyók. Ezeknek szintén lehet vízgyűjtő területe.

Vízválasztó: A vízgyűjtő terület peremének legmagasabb pontjait összekötő vonal, a vízgyűjtő területeket választja el egymástól (legtöbbször hegy).

Felszíni vízfolyások jellemzői:

Vízállás: A folyó vízszintmagassága a mederben. Nem a meder aljától, hanem az adott terület átlagos tengerszint feletti magasságától mérik, főként mérőléccel, cm-ben. A folyó mederteltségét %-ban mérik, a legalacsonyabb vízállást 0%-nak, a legmagasabbat 100%-nak tekintik. A vízállás alapján megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és nagyvizet.

Vízhozam: A meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Értékét általában m3/s-ban adják meg.
Vízjárás: A vízhozam meghatározott idő alatti (legtöbbször 1 év) átlagos, szabályos ingadozása. Fő meghatározói az éghajlati tényezők. Meghatározott idő alatt túl nagy mértékben nem változik. Fajtái: egyenletes, változó. A vízjárás elsősorban az adott terület éghajlati jellemzőit tükrözi.

A folyók különböző szemcsenagyságú hordalékot is szállítanak a medrükben: iszapot, homokot, kavicsot. A folyó szállíthatja a hordalékot lebegtetve, görgetve és lökésszerűen ugráltatva.

A folyók munkavégzése a vízhozamtól, a meder esésétől és az áramlási sebességtől függ. A munkavégzést segíti a hordalék. Nagy lejtésű területeken felsőszakasz/bevágódó szakasz jellegű folyókról beszélünk, mérsékelten lejtős, kisebb magasságkülönbségű területen középszakasz/oldalazó szakasz jellegű a folyó, kis lejtésű területeken (alföld, síkság) alsószakasz/feltöltőszakasz jellegű a folyó.

Bevágódó szakasz: A mederben áramló víz magával ragadja a hordalékot (hordalékmozgatás). Az elszállított anyaggal csiszolja, koptatja a meder kőzeteit (mederkoptatás). A vízben tovagörgő törmelékdarabok aprózódnak (görgetegaprózódás). E folyamatok révén a folyó mélyíti medrét és völgyét. Ha a hegység, amelyen a folyó áthalad, lassú emelkedésben van, ez elősegíti a mélyítő tevékenységet. Minél tömörebb a meder kőzetanyaga, annál lassabb a völgymélyítés folyamata. A bevágódó folyók V keresztmetszetű völgyeket alakítanak ki. Ha az oldallejtők ellenálló kőzetűek, akkor szurdokok, hasadék vagy sikátorvölgyek keletkeznek. Puhább kőzet (üledékes kőzet) esetén a völgyek pusztítása erőteljesebb, lankásabb, ferde lejtők jellemzik a folyóvölgyet. Szelektív, váltakozó keménységű kőzetek esetén kanyonok alakulnak ki (Grand-kanyon), ezek lépcsőzetes oldallejtővel rendelkeznek. A hegységeket áttörő folyóvölgyek vízesései a mederben kibukkanó keményebb kőzetpadokhoz kötődnek. Pl.Colorado-folyó, Norvégia folyói

Oldalazó szakasz: Az oldalazó szakaszjellegű folyóknak kisebb a sebessége, így a munkavégző képessége is. A folyó a hordalékát éppen hogy el tudja szállítani. A meder legkisebb egyenetlensége elegendő ahhoz, hogy a folyót kitérítse az egyenes útból. Sodorvonalnak nevezzük a centrufugális erő hatására a leggyorsabban haladó víztömeg vonlát. A sodorvonal a kanyargó mozgásból következik, iránya változik. A folyó a kanyarnak (meander) a sodorvonaltól legtávolabbi domború részén rakja le hordalékát. A kanyar homorú részén a legnagyobb a folyónak a sebessége és a munkavégző képessége, itt szállítja a legtöbb hordalékot, vagyis romboló hatást fejt ki. A meandereket a folyó fokozatosan nagyobbítja. A kanyarulatot a folyó árvíz idején átvághatja. Az áramlást az új szakaszt kimélyíti, és így a folyó az árvíz után is az új mederben halad tovább. A lefűződött meander, a holtág a morotvató (Dombori, Szelidi-tó). Pl.Tisza, Duna, Rajna, Amazonas, Mississippi, Gangesz.

Feltöltő szakasz: A folyók feltöltő tevékenysége a lecsökkenő sebességű szakaszokhoz, illetve a tartósan kis lejtésű területekhez kötődik. A folyó esése és sebessége hirtelen lecsökken, ha kilép a hegységből. A folyó a hegyek lábánál lerakja durva hordalékát, belőle hordalékkúpot épít (Szigetköz, Csallóköz, Rábaköz). A kisebb folyó által épített hasonló formát törmelékkúpnak nevezzük. Süllyedő területeken a folyó feltölt. A hordalékból homokpadokat, zátonyokat épít. Így töltődtek fel az alföldek (Mezopotámia, Nílus alföldje, Mississippi alföldje, Amazonas alföldje, Volga-, Irtisz-, Jenyiszej alföldje, Kínai alföld, Duna és Tisza alföldje.

Folyóteraszok: A folyók szakaszjellege egy helyen időben is változik. A tevékenységek módosulhatnak a terület emelkedése, süllyedése, az éghajlat nedvesebbé, szárazabbá válása miatt. Az egy szakaszon végbemenő szakaszjelleg változás eredményei a folyóteraszok.

Torkolatok:

Tölcsér: Az óceán területe nő. Az árapály hozza létre, apály esetén az óceán a hordalékot kiszippantja, dagálynál szélesíti a torkolatot. Pl.Temze, Elba, Szajna, Garonne, Paraná, Szt. Lőrinc.

Delta: A bő hordalékú folyók torkolatuknál, miközben megszabadulnak maradék hordalékuktól, deltát építenek. A szárazföld területe nő. Pl.Pó, Duna, Nílus, Mississippi.

Tavak: A tavak minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvizek. Két módon keletkezhetnek: mélyedéssel és elgátolással. A belső erők közül tómedencét alakíthatnak ki a szerkezeti (tektonikus) mozgások és a vulkáni folyamatok. Tektonikus árkokban jött létre a Vajkál-tó, a Tanganyika-tó, a Holt-tenger, a Balaton, a Velencei-tó.Ezek hosszú, keskeny formájúak. Vulkánok kalderájában jött létre a Római nagy tavak vidéke, kráterben keletkezett a Szent Anna-tó. A jég alakította ki a legtöbb tómedencét. Pl.Kanada nagy tavai, Zürichi-tó, Garda-tó. Morotvató: Szelidi-tó. Szél is elgátolhat medencét, pl.Sós-tó. Hegyomlás gátolta el a Gyilkos-tavat.
A beömlő folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. Lépései:

Fertő állapot: Az elsekélyesedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet

Mocsári állapot: A növényzet a nyílt vízfelszínhez képest túlsúlyban van.

Lápi állapot: A nyílt vizet teljesen benövi a növényzet, alig marad nyílt víztükör.