google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 20., vasárnap

Száraz kontinentális és a sivatagi területek sajátos vonásai


Száraz kontinentális és a sivatagi területek sajátos vonásai

A szárazföldi területeken a száraz kontinentális éghajlat tele hideg, nyara meleg. A nyár eleje a legcsapadékosabb. Az évi csapadék 300-500 mm, és igen nagy ingadozást mutat. A terület természetes növénytakaróját, a füves pusztát Eurázsiában sztyeppnek, Észak¬Amerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának nevezik. Ezekben a térségekben szép számmal találhatunk állandó vízfolyásokat, melyek vízszintje azonban erősen ingadozó.
Eurázsiában a terület legcsapadékosabb részét magas füvű sztyepp foglalja el (ez Észak-Amerikában a Sziklás hegységtől nyugatra található). Itt a humuszban gazdag mezőségi fekete talaj a domináns, melyen fű és gumós növények teremnek (jácint, tulipán). A humusz a télen (fagy), nyáron (aszály) elszáradó füvekből alakul ki. Mivel a csapadékvíz a nedvesebb időszakban lefelé, a szárazabban pedig felfelé szivárog a talajban, csak kismértékben lúgozhatja ki a növényi tápanyagokat jelentő talajsókat.
Délebbre a kevesebb csapadékban részesülő sztyepp uralkodó fűféléje az árvalányhaj (Észak-Amerikában a Sziklás hegységtől keletre). A kevesebb csapadék miatt itt a humusztartalom kisebb (barna talaj).
A felszínt a nyári záporok, az időszakos vízfolyások, és a szél formálja. A záporpatakok viza laza kőzetek likacsain keresztül a mélybe szivárog, üregeket mos ki, amelyek gyakran beomlanak. A levegőből hulló porból a jégkorszakban hatalmas lösztakarók alakultak ki, helyenként (Pl.: Kína), most is képződik lösz.
A szélsőségesen száraz területekhez a mérsékelt félsivatagjai és sivatagai tartoznak. A mérsékelt övezet félsivatagjai a szárazföldek belsejében, vagy esetenként az óceánok közelében, de magas hegységekkel elzárt medencékben alakultak ki. Ilyen területeket csak az északi félgömbön találunk (Kazahsztán, Üzbegisztán, Mongólia, Kína, Moháve-sivatag).
E területek éves csapadék mennyisége nem haladja meg a 250 mm-t évente. A tél hideg a nyár pedig forró s emiatt nagy az éves hőingás. A növényzet maximumát a néhol előforduló száraz kórók jelentik, de alapjában nem terem semmi ezeken a területeken.
Csak időszakos vízfolyások találhatók itt, valamint szürke sivatagi termőtalaj néhol. Többnyire azonban homok fedi ezeket a területeket.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése