A felvilágosodás kora
A történelemtudomány az újkort 1640-től, az angol
forradalomtól 1917-ig számítja. Ez a kapitalizmus kora. Gazdasági és társadalmi
jelensége az eredeti tőkefelhalmozás, amely megteremti a társadalom két nagy
osztályát, a burzsoáziát és a proletariátust. Kialakul a tőkés termelés,
amely-ben az emberi munka is áruvá válik. Polgárjogot nyer a tudomány. Szabaddá
vált az út az egyéni vállalkozások előtt és pénzért minden érték megvásárolható
lett. A XVII. században Angliában alkotmányos monarchia jön létre, amely szabad
teret ad a termelés további átalakulásának. Az angol ipari forradalom
megsokszorozza a termelést. A polgárság győztes harcának első színtere a
kultúra volt, világnézete pedig a felvilágosodás: a józan ész természetes
jogainak hirdetése. A mozgalom nagyban hozzájárul az 1789-es francia forradalom
kirobbanásához, amely leszámolt a feudális monarchiával, a nemességgel és az
egyházzal. A felvilágosodás antifeudális mozgalom és eszmerendszer, mely az
ésszerűséget, a természetességet, az emberhez méltó létet és a társadalmi
igazságosságot hirdeti. A belőle kibontakozó francia forradalom eszméi:
szabadság, egyenlőség, testvériség. Értelmi ág: Voltaire (egyházellenes,
fanatizmusellenes, deista) megírja a Candidot 1759. Érzelmi ág: Rousseau
szerint a civilizáció bajt hozott az emberekre. Jelmondata "Vissza a
természethez!" Tiltakozik az osztálykorlátok ellen, hirdeti az emberi
érzelem jogosságát. Művei: Emil: Értekezés a nevelésről. A gyerek nem kis
felnőtt, az ember csak akkor lesz jó felnőtt, ha 12 éves koráig a természet
neveli, s csak ezután kell szellemét fejleszteni. (Egyébként Rousseau
gyer-mekeit árvaházba adta). Társadalmi szerződés (1754): Ebben a művében
kifejti, hogy a király hatalma a néptől származik, s ezt bármikor visszavonhatja
az uralkodótól. Ennek következménye a francia forradalom, csak ott kivégezték a
királyt. Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéröl és alapjairól:
megfogalmaz egy nagyon radikális gondolatot: a bajok oka a magántulajdon, egy
idealizál ősközösséget képzelt el. Tudományos ág: Tudományos Enciklopédia
megalkotói (Diderot, Helvetius, Voltaire, Rousseau), a XVIII. sz. legmodernebb
ismeretanyagát foglalták bele. rodalom: megjelenik a közönség, változnak a
műfajok (kialakul a polgári regény), könyvkiadás fejlődése (Defoe: Robinson
Crusoe, Swift: Gulliver utazásai) Vallás: deizmus - Ennek értelmében Isten megteremtette ugyan a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe, működését a természetre bízza. Nincs tehát semmi szükség egyházra, papságra. Világnézet: racionalizmus: ész nevében harcolnak a bajok okozója, a tudatlanság ellen John Locke: angol filozófus " mindenki tiszta lappal indul" - Tabula rasa - mindenkinek egyenlő esélye van - a bajok oka a társadalomban keresendő, ami kiváltságos osztályokat hoz létre. Ezt Rousseau fejlesztette tovább, ki a természetben találta meg a szeretetet. Művészeti irányzatai: nincs egységes stílusa. A stílus a formaelemek rendszere, amelyben azonos formaelveket követ a művész.
Klasszicizmus: Uralkodó stílusirányzat, mely az antik görög és római művészetet tekintette mintá-nak, s céljának e műalkotások utánzását tartotta. Művészek feladata a - racionalizmus miatt - szigorú kötelező szabályok pontos megtartása, alkalmazása. (pl: a hármas egység). Legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda. F.o.: Moliere, La Fontaine, N.o.: Goethe, Schiller. Szentimentalizmus: (~preromantika) Angliából indult a XVIII század első felében. Társadalmi háttere a polgárság érzelmi lázadása a feudális rend ellen, mivel az akadályozza a személyiség kibontakozását. Öntudatos polgárság érzelmi lázadását, tiltakozását fejezi ki az ela-vult társadalmi rend szokásai, intézményei ellen. Az érzelmek szabadságát hírdeti. Irodalmának ti-pikus szereplői azok a szenvedélyes szerelmesek, akik társadalmi-vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymásé. Vezető műneme a líra, műfaja pedig az elégia, továbbá a napló- és a levélregény. Fellazulnak a klasszicizmusban oly szigorúan elkülönített műnemi határok: az epika a lírával keveredik. Ezért a stílus is oldottabb, s a regények hangnemét szelíd mélabú járja át. Rosseau: Új Héloďse Rokokó: Barokknak ez a kései, monumentalitását elvesztő változata. A francia roccaille szóból származik, mely kagylót jelent. A királyi udvar művészetében terjed el. Miniatűr formák, mester-kélt, kecses díszek, túldíszítettség, esztétikum a praktikum rovására megy, idillikus alakzatok, színei: fehér, arany, rózsaszín
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése