SZEMELVÉNYEK A
KÖZÉPKOR IRODALMÁBÓL
Történelmi változások, világnézeti
átalakulás
A Római
Birodalom betöltötte történelmi küldetését, majd hanyatlani kezdett. A
rabszolgatartásra épülő gazdaság fejlődése megállt, majd megindult lassú
hanyatlása. A Nyugatrómai Birodalom bukásától, 476-tól számítja a
történelemtudomány a középkor kezdetét, végét 1640-re, az angol polgári
forradalom kirobbanásának idejére teszi. Művelődéstörténeti szempontból a
középkor szűkebb szakaszt jelent: a 14. században kialakuló új korszak, a
reneszánsz zárja le. Az új társadalmi rend, a feudalizmus alakult ki, a
rabszolgaságot a jobbágyrendszer váltotta fel. Új szellemet, új világnézetet
hozott a keresztény vallás, mely az 1. században kezdte meg hódító útját, és a
szegények, a megalázottak és a rabszolgák között terjedt. Elutasított minden
nemzeti elzárkózást, a megváltás eszméjét mindenkire kiterjesztette. A
kialakuló feudális társadalomban nagy szerepet játszott az egyház. A középkori
egyház világszemléletének középpontjában Isten és az ő világa állt. Az egyház a
földi élet célját a túlvilági boldogság, az örök üdvösség elnyerésében jelölte
meg.
A szerzetesrendek
A vallásos
élet fő központjai a szerzetesrendek. Kolostorokban, monostorokban éltek.
Fontos kultúrateremtő és - terjesztő tevékenységet is folytattak: tanítottak,
másoltak, gyógyítottak, építettek, iparra és mezőgazdaságra nevelték a
népvándorlás "barbár" népeit. Időben a legelső - és sokáig
egyedülálló - Szent Benedek rendje, a "bencés" papok közössége volt.
Nursiai Szent Benedek szervezte egybe (529) remetetársait és Monte Casino
hegyén megalapította kolostorát. A bencések jelmondata: Ora et labora! -
Imádkozzál és dolgozzál!
Képzőművészet és
zene
A 11-12. század fejlesztette ki az ún. román stílust. A
templomok inkább középkori lovagvárakra emlékeztetnek. a hatalmas falak, zömök
pillérek masszív erőt árasztanak. A román stílus a 12. század végét sem érte
el, és máris egy új építési irányzat született: a gótika, melyet a karcsú
pillérek, keskeny bordák jellemeznek. A díszítőelemek szemkápráztató gazdagsága
gyönyörködteti a tekintetet. Ezek az égbe szökő épületek a "diadalmas
egyház" hatalmát hirdetik.
Magyarországon Géza és Szent István idejében indult meg a
román stílusú építészet. A legjobb állapotban a tihanyi apátsági templom maradt
ránk, melyet 1055-ben alapítottak. Hazánkban a tatárjárás után megjelentek a
gótikus stílus első nyomai, a gótika kora nálunk a 14-15. század. Műemlékeink
közül a legjelentősebb a budapesti Mátyás-templom. Gótikus váraink közül fontos
a diósgyőri, a kőszegi, a nagyvázsonyi és a visegrádi. A magyar gótikus
szobrászat kiemelkedő példája kolozsvári Márton és György bronzból készült
Szent György lovasszobra a prágai várban látható.
Himnusz - Rímes verselés
A középkori
himnuszok istentiszteletek alatt énekelt, Istent magasztaló és a szenteket
dicsőítő, emelkedett hangulatú költemények voltak. Az első himnuszköltők:
Pierre Abélard (Szombatesti himnusz) és Jacopone da Todi.
A 12.
század végére tehető a Mária-kultusz kialakulása. A Mária-siralmakban valóságos
földi érzések, evilági gondok, emberi fájdalmak, megrendülések is kifejezésre
jutottak. Mária földi asszonyként éli át a legnagyobb emberi szenvedést,
egyetlen fiának megszégyenítő kínhalálát.
A középkori
latin himnuszokkal egyidőben megszületett a modern verselés. a rím megjelenése
a verssorok végének hangzásbeli összecsengése. Rímet a görög és latin
műköltészet nem ismert, a népi költészet hatására került most a latin
verselésbe. A rím dísz, a verszenét erősítő eszköz. segítségével érzékelhetőbbé
válik a versdallam is.
Halotti beszéd - Ómagyar Mária-siralom
A
két legelső ránk maradt magyar szöveg egy prédikáció, a Halotti beszéd és
Könyörgés (1200 körül) és egy 1300 táján keletkezett magyar vallásos vers, az
Ómagyar Mária-siralom. mindkettő egy-egy latin szöveg magyaros átdolgozása.
kifejezőkészségük, nyelvi fordulataik fejlett gyakorlatra vallanak. A temetési
prédikáció, a Halotti beszéd a szertartási rend értelmében a koporsónak a sírba
bocsátása után hangzott el. A beszéd bővelkedik retorikai elemekben
(megszólítás, felkiáltás, kérdés, válasz), s érdekes a hármas figura
etymologica: "halálnak halálával halsz". A figura etymologica a szó
tövének ismétlésén alapuló stilisztikai alakzat. Az ún. Könyörgés az eredetihez
tapadó, szó szerinti fordítása.
Az Ómagyar
Mária-siralom latin vers szerzője Gotfrid. Ebben fejlett rímek, alliterációk
találhatók. Változatos a rímelhelyezés is: vannak páros rímek, félrímek és
bokorrímek. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám
első személyben szólal meg. Az asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik.
Halálát kérleli, önmagát ajánlja fel neki gyermeke helyett, végül pedig jézus
kínzóihoz könyörög kegyelemért. E versben isteni magasságba emelve
megszentesítik, felmagasztalják az emberi érzést - ezúttal az anyai szeretetet.
Legendák
A legenda
valamely szent életének, a velük kapcsolatos csodás történeteknek prózai vagy
verses elbeszélése. A szerzők egyesítették a lelkileg épületest a
szórakoztatóval, s a keleti mondakincsből vett motívumokkal tették érdekesebbé.
A legtöbb legenda izgalmas "regény". A legendák, mint "olvasandó
dolgok" latin nyelven árasztották el Európát. Később anyanyelven szólaltak
meg. Az első magyarországi legendák a 11-12. században Szent Istvánról, Szent
Imréről, Szent Lászlóról, Gellért püspökről születtek meg. A magyar nyelvű
irodalom kezdeteit a 13. századra kell tennünk. A Margit-legenda, IV. Béla
király lányának a története 1310 körül keletkezhetett magyar nyelven. Margit
domonkos rendi apáca volt, s a Nyulak szigetén lévő kolostorban élte le rövid,
aszkézisben töltött életét. Margit az egyház által népszerűsített életideál
megtestesítője: a legenda egyes eseményei a jellemzés eszközei. Ebből
bontakozik ki a földi élet megvetése, az alázatosság, az önsanyargató aszkézis
és a szegénységhez való ragaszkodás. Szent Ferenc legendáját 1370 körül
fordíthatták le magyarra. a Ferenc-legenda laikus vallásos mozgalmak hatását
mutatja. Assisi Szent Ferenc alapította a koldulórendet. Ő és társai a
koldulásból tartották fenn magukat. Híres költeménye a Naphimnusz, mely a
Mindenhatóhoz szól.
Lovagi irodalom
A lovagi
kultúra teremtette meg a lovagi epikát: a lovageposzt és a lovagregényt. Az
élet értelmét a földi életben találta meg, a gyengék és a nők oltalmazásában,
és a keresztény hit védelmében. Híresebb művek: A francia Roland-ének (12.
század), a Niebelung-ének. A leghíresebb lovagregény a Trisztán és Izolda. A
regényben az örök, a legyőzhetetlen szerelem játssza a főszerepet. A
trubadúrlíra szerelmi költészetet jelent, s Franciaországban alakult ki. A
költészet lényege az úrihölgyek elcsábítása.
Vágánsköltészet
A 12-13.
században a világi lírának egy harsányabb hangú ága, a művelt, városi diákoknak
a vágánsoknak vagy goliard-oknak a költészete. Lázadó poézis ez: az egyéniség
és az ösztönök szabad kibontakozásáért száll síkra a feudális kötöttségekkel és
az egyházi világnézettel szemben. Költeményeikben keserű indulattal ostorozzák
a középkori társadalmi rend mindhárom képviselőjét: a papot, nemest és a
parasztot. nem ismernek születési nemességet. Legfőbb témájuk az életöröm
hirdetése, az ifjúság magasztalása. A leghíresebb gyűjtemény a 13. századból
való Carmina Burana, mely diákénekeket tartalmaz.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése