A századvég 1900 magyar novellairodalma
A
századvég magyar epikájában egyre határozottabban bontakozott ki és jutott
uralomra
a polgári realizmus, ez azonban már nem a
századközépi európai realizmus párja
volt. A közben megjelent s részben már le is
tűnt európai irodalmi törekvések mind
rajta hagyták nyomukat.
A
magyar realizmus uralkodó műfaja - a 80-as évektôl kezdve - nem a regény,
hanem a novella lett. A magyar novella a
századforduló élte elsô klasszikus korszakát. Jobb novellákat korábban is, késôbb
is irtak egyes írók, a művek átlaga
azonban csak ritkán emelkedett magasabb
színvonalra. - A novella felvirágzásában
szerepet játszott egy látszatra külsôdleges
ok is: ugrásszerűen fejlôdésnek indult a
hírlap- és a folyóirat-kiadás.1885-ben pl.
472 havi, heti- és napilap jelent meg, s ezek
nagy része irodalmi lap, illetve olyan
sajtótermék, amely rendszeresen közölt szépirodalmat is. Az újságolvasás széles
körű és általános jelenség lett, s a hírlapok
címoldalának hasábjai alatt levô ún.
"tárcarovat" a mindennapok kedvelt csemegéje. A tárca hihetetlenül
sokféle elemet tudott magába olvasztani, elsôsorban azért, mert nangneme s nem
tárgya, a tárcaíró személye, nem pedig a téma volt a
fontos.
A
századvégi novellát (tárcanovellát) műfaji, formai és stiláris sokszinűség
jellemezte. Mindenekelôtt visszaszorult a túlhajszolt eseményesség, az érdekes,
fordulatos mese: a kihagyásos, hézagos cselekménybonyolításban az író
rendszerint az
eseménysor egyetlen pontját ragadta meg, a
többit pedig homályban hagyta, vagy csak vázlatosan dolgozta ki. - A liraiság
olykor áthatotta a tartalmat s a kompozíciót is. Az író nem vonult a
személytelen elôadás, a tárgyias elemzés és megjelenítés
mögé. Jelenléte állandó és nyomatékos, s ez
fôleg a hangnem személyességében
érzékelhetô. Egyes változataiban a műfaj
csaknem tárgytalanná vált: egy lelkiállapot, érzés vagy hangulat kivetítôdése
lett. - Tovább árnyalta a műfaji megoldásokat az intellektuális igények
jelentkezése is:a hagyományos anekdota példázattá, parabolává alakult, vagyis
az egyszerű mese, történet egy mélyebben fekvô eszmét, gondolatot illusztrált.
- Más írók esetében a novella műfaja dinamikussá, szinte
drámaivá változott: leginkább a naturalista
hatások következtében szokássá vált a
tények egyoldalú beállítása, a sötét,
tragikus, leverô mozzanatok elôtérbe helyezése.
Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a társadalmi
konfliktusok, a szociális összeütközések megjelenítése is.
A
novella elôretörésének, átalakulásának az irodalmi fejlôdés belsô törvényein
kivül
természetesen társadalmi okai
is voltak. A
magyar
novellisták alapvetô élménye lett az a mély
ellentmondás, mely a
felszín látszatderűje, a milleneum
megünneplésére készülô ország nyugodt mozdulatlansága és a társadalom mélyeiben
meginduló és egyre erôsödô szociális válságfolyamatok között feszült.
Novellairodalmunk a lelkek mélyén lejátszódó tragédiákkal szinte elôre jelezte
a magyar társadalom századvégi földrengését, elôre sejtette, hogy valami
készülôben van, átalakulás elôtt áll a világ.
A következôkben a XIX. század régének és a
századfordulónak kiváló novellistáiepikusai közül szeretnénk néhány arcélt
felvillantani. Teljességre, részletesebb elemzésekre nem törekedhetünk, csak az
a célunk, hogy érzékeltessük a magyar realista széppróza egy jelentôs korszakának
gazdag változatosságát.
A magyar novellairodalom legkiválób
képviselôi:Petelei
István,
Gozsdu Elek ,Gárdonyi Géza, Tömörkény
István, Thury
Zoltán, Ambrus Zoltán, Csát géza;
Számitógépes feldolgozásban ismerkedjűnk meg
röviden
személyesen
a magyar novella remekiróinak
képviselôivel és
rövidebb hosszab lélegzetü irásaikkal elemzés
közben!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése