A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szövegösszetartó erő, jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb tulajdonsága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (szövegkohézió).
A szöveg egészére vonatkozó összetartó erő a globális kohézió. A szövegegységet láncszerű összekapcsolását a lineáris kohézió biztosítja.

A szövegösszefüggés nyelvtani kapcsolóelemei, melyek a lineáris kohéziót biztosítják:
1.Névelők
2.Névmások: a névmásokkal való utalásoknak 3 fajtája van:
a)Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora
-Jele: ←
-Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját.
b)Beszédhelyzetre való utalás: delixis
-Jele:↑
-Pl: Így kell élni.
c)Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora
-Jele: →
-Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.
3.Határozószók
Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk
4.Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy….
Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.
5.Igei személyragok, birtokos személyjelek
Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára
6.Hiányosság: hiányos mondatok.
PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot z utcán, Kati is.
7.Szórend: mindig az állítmány elé kerül a hangsúlyos rész.
Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.
8.Egyeztetés
Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott.

Jelentésbeli kapcsolóelemek
-Cím: meghatározza az egész jelentését
-A szöveg kulcsszavai
-Témája
-Ismétlés, rokon értelmű szavak használata
-Alá-felérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom
Megy a juhász szamáron, földig ér a lába.
Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.”
A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik.