google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 15., kedd

Semmelweis Ignác munkássága


Semmelweis Fülöp Ignác (1818-1865)
- 1844. július 1-jén szülészmesteri oklevél
- munkássága összefügg a modern orvostudomány megteremtésével, a szülőnőket megtizedelő fertőzés profilaxisával, a kórházi asepsis-antisepsis megvalósításával
- előbb Bécsben, Klein professzor mellett, a Szülészeti Klinika I. osztályán dolgozik – megdöbbenti, az intézetben szült nők gyermekágyi láz okozta magas halálozási arány
- minden feltételezhető okot tudományos elemzésnek vet alá, szenvedélyesen kutatja az okokat
- rendszeresen átjár Rokitansky professzor kórbonctani intézetébe, és kora reggel felboncolja a klinikán meghalt tetemeket à megdöbbenti, hogy a halál oka megegyezik: gennyesedés, pyaemia
- boncolás után a klinikára siet, megvizsgálja a szülő nőket, végzi az orvostanhallgatók oktatását, Klein professzor figyelemre sem méltatja Semmelweis megfigyeléseit
- barátja és kollegája, Kolletschka professzor, a törvényszéki orvostan tanára boncolás közben ujját megsértette, a fertőzés elhatalmasodott, majd a professzor rövid időn belül meghal, hasonló tünetek között mint a gyermekágyi lázban szenvedők
- felismerve az összefüggéseket, megállapítja, hogy ugyanolyan „bomló anyagok”, „hullarészek” okozták a professzor halálát, mint a szülőnőkét, és hogy ezen anyagok a vizsgálatok során jutnak a terhesek szervezetébe
- 1847. május 15.-én kiíratja a klinika ajtajára, hogy minden orvosnak és medikusnak chlorina liquidával kezet kell mosnia, mielőtt a szülészeti osztályra lép, majd elrendeli minden belső vizsgálat előtt is a klórvizes kézmosást à a halálozás először 3, majd 1 %-ra csökken
- megállapította, hogy a külső fertőzés közvetlen ráterjedéssel jut a szervezetbe, de lehet cseppinfectio is
- felismerte, hogy az addigi egymástól függetlennek tartott gennyesedések és evesedéssel járó kórképek (tályogok, stb.) ugyanazon kórfolyamat más-más megnyilvánulási formái
- a klórvizes oldatot szintén Semmelweis használta először kézmosásra, és ma is ez az egyik leghatásosabb fertőtlenítőszer, amelyet szülés és műtéti bemosakodás előtt használunk.
- zseniális felfedezését csak kevesen ismerték el, kevesen alkalmazták, sőt 1849-ben kinevezését sem hosszabbították meg
- bár akadtak hívei és követői, mégis sokan támadják és tanításait semmibe veszik, megakadályozzák, hogy magántanári előadásain bemutatókat tartson, vagy tetemeken demonstráljon
- csalódottan elhagyja Bécset, és hazatér Magyarországra, ahol a Rókus Kórház főorvosa lesz, a gyermekágyi láz okozta halálozást itt is sikerül csökkentenie
- 1855-ben egyetemi tanárrá nevezik ki – páratlan lelkesedéssel és energiával folytatja a harcát az anyák érdekében
- 1861-ben megjelenik „A gyermekágyi láz kórtana, fogalma és profilaxisa” című korszakalkotó munkája – könyvét elküldi Európa minden szülész professzorának, de igen sokan ellenségesen vagy közömbösen fogadják
- nem adja fel a harcot, nyílt levelekkel fordul a szakemberekhez, felelős vezetőkhöz, egyre türelmetlenebb követelésekkel, fenyegetésekkel
- a német természetkutatók és orvosok Speyer-i értekezletén testületileg elvetik tanításait
- a cellulárpatológia megteremtője, Wirchow professzor a celluláris patológia elleni támadásnak fogja fel tanytásait, és tekintélye sok kutatót és szülészt késztet elvtelen állásfoglalásra
- sokan elfordultak Semmelweistől, de akadtak támogatói is, mint például a szentpétervári bábaképző intézet tanára Hugenberger Tivadar, aki tájékoztatta, hogy módszerét sikerrel alkalmazzák Szentpétervárott
- 1865. július közepén műtét közben egyik ujja megsérült, fertőződött, és a gennyesedés elhatalmasodott – kimerült idegállapotával, a társuló vérmérgezéssel okozta halálát 1865. augusztus 13.-án
- az orvostudomány egyik legnagyobb egyénisége, az anyák megmentője vérmérgezésben, sepsisben halt meg, abban a betegségben, amely ellen egész életében harcolt.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése