google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 21., hétfő

Elektronikus dokumentumok és könyvtárak


Elektronikus dokumentumok és könyvtárak

Alapfogalmak:
Közlés: az egyik legáltalánosabb emberi tevékenység, amely során valaki valakinek valamit átad, pl. egy hírt vagy ismeretet (adó-információs csatorna-vevő).
Információ: minden olyan tény, közlés, hír, amely számunkra új ismeretet hordoz. Az információt legtöbbször valamilyen információhordozón tároljuk (papír, film, CD stb.) adatként.

Az emberi közlés és információ átadás korszakai:
  • Beszéd: az őskorban még csak artikulálatlan hangok, később beszélő ember.
  • Írás: a beszéd egyetlen információtároló eszköze az emlékezet volt, amelynek rövidsége késztette arra az embert, hogy az információt az alábbi módokon rögzítse:
    • rováspálcán számokat
    • képírásos jelekkel, ami lehetett egy szó vagy egész mondat is
    • fogalomírással pl. napocska egyaránt jelentette az égitestet, a meleget és a világosságot
    • görögök kr. e. 403-ban elkészítették a görög ábécét
    • fára, kőre, majd az ókorban elefántcsontra és agyagra (ékírás) véstek
    • viasztáblára, papiruszra írtak
    • a középkorban pergamenre, amely vékonyra kikészített állatbőr volt, így költséges
    • kézzel írott díszes könyvek, a kódexek (szerzetesek aprólékos munkával akár évekig készítették, díszes kezdőbetűk elnevezése iniciálé, ládákban vagy pultokon leláncolva őrizték, innen a pultkönyvtár korszak elnevezés).
  • Könyvnyomtatás: a kínaiak már a 2. században ismerték a papírt, de Európába csak a 13. század elején jelent meg. 1450-ben Gutenberg feltalálta a szétszedhető ólombetűs nyomdagépet. 1500-as évekig nyomtatott könyvek az ősnyomtatványok. Később több nyomda, ezáltal példányszám nőtt, az ár csökkent, így elterjedtek a könyvek. Az első magyar nyomdát Hess András alapította Budán. Magyarország híres könyvgyűjtője Mátyás király, akinek kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét Corvinának nevezik.
A pulton tárolt könyvek helyett kialakult a könyvtár új arculata a teremkönyvtár.
  • Hang- és képrögzítés: kezdetben csak álló- majd mozgókép rögzítése
  • Távközlés: az ember feltalálta, hogyan lehet először a hangot, majd a hangot és a képet is tárolva közvetíteni, vagyis megtanult telefonálni, rádiózni, televíziózni.
  • Számítástechnika: egyre kisebb és gyorsabb számítógépek megjelenése, elektronikus könyvtárak megjelenése, Internet fejlődése

Könyvtárak:
Az ismeretek tárolásának egyik legrégibb s legfontosabb színtere a könyvtár, ahol bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, rendszerezett dokumentumgyűjteményt tárolunk. A könyvtár birtokában lévő dokumentumok összességét állománynak nevezzük.
A könyvtárak típusai:
  • Iskolai könyvtár: használói egy iskola diákjai és tanárai. Általános gyűjtőkörű, tehát az ismeretek teljes köréből válogat. Célja a tanulás segítése.
  • Közművelődési könyvtár: a lakosság igényei t elégíti ki, általános gyűjtőkörű
  • Szakkönyvtár: speciális gyűjtőkörű, tehát egy-egy szakterület dokumentumait gyűjti
  • Nemzeti könyvtár: egy ország központi könyvtára, amely az országban megjelent kiadványokat és az országra vonatkozó külföldön megjelent dokumentumokat gyűjti. Magyarország nemzeti könyvtárát 1802-ben Széchényi Ferenc alapította, amelyet ma Országos Széchényi Könyvtárnak nevezünk.
A dokumentumok típusai:
A dokumentum latin eredetű szó, jelentése bizonyíték. Dokumentumnak nevezünk minden információt tartalmazó tárgyat, pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, CD, videofilm.
  • Kéziratos: kódex, levél, oklevél
  • Nyomtatott: könyv, időszaki kiadvány, brosura (rövid terjedelmű füzet), plakát, kotta, térkép stb.
  • Nem nyomtatott (elektronikus):
    • Audio: kazetta, lemez
    • Vizuális: dia, foto, poszter
    • Audiovizuális: videofilm, film, CD-ROM, DVD


Elektronikus dokumentumok

A könyvárak alapvetően papíralapú információhordozókat gyűjtöttek. A számítógép és a hálózat megjelenésével létrejöttek az elektronikus dokumentumok, amelyeknek a következő jellemzői vannak:
  • Elektronikus formában, vagyis bitekben tárolódnak
  • Reprodukálhatók, kinyomtathatók, ezért példányszámuk előre nem meghatározott
  • Használatuknál nincsenek földrajzi és időbeli korlátok
  • Decentralizált, azaz nincs központilag szervezve (pl. bárki készíthet)
  • A fentiek után nyilvánvaló, hogy a szerző, illetve a kiadás száma gyakran ismeretlen
  • A terjedelme gyakran bájtokban van megadva
  • Egyetlen azonosítási pont az URL cím

Az elektronikus dokumentumok működés alapján lehetnek:
  • Online, azaz élő hálózati összeköttetés mellett működő, pl. egy Internetes elektronikus adatbázis
  • Offline, azaz élő hálózati kapcsolat nélkül is használható, pl. egy CD-ROM

Az elektronikus dokumentumok típusai:
  • Adatbázisok:
    • nagy mennyiségű adatot tartalmazó gyűjtemények pl.

online telefonkönyv (www.matav.hu), menetrend (www.elvira.hu) vagy

offline CD-ROM (enciklopédiák, lexikonok, szótárak, oktató anyagok), amely
előnyei:
§  minden típusú adatot tartalmazhat,
§  nagy mennyiségű adattárolás,
§  gyors keresés,
§  többféle keresési mód,
§  multimédiás is lehet,
§  olcsó
hátránya:
§  az online dokumentumokkal szemben ált. nem a legfrissebb információt tartalmazza

pl. Cambridge Enciklopédia, Révai Nagy Lexikon, Magyar Törvénytár

    • melyekben több szempont szerint lehet keresni,
    • a nyomtatott dokumentumoknál sokkal aktuálisabbak.

  • Elektronikus újságok:
    • Online (pl. HVG) és offline (pl.diskmag) formában is működhet
    • Előnye a gyorsaság, a szöveg korlátlan mérete, képek, ábrák használata, linkekkel történő mozgás (esetleg korábbi dokumentumokra)

  • Elektronikus levelek:
    • Internetes kommunikációs szolgáltatás, amelynek a segítségével üzenetek, képek, hangok továbbíthatók

Elektronikus könyvtárak

Az elektronikus könyvtárakba a szó hagyományos értelmében nem léphetünk be, nem foghatjuk meg a dokumentumokat, hanem a számítógép és az Internet segítségével keresgélhetünk az elektronikus polcon.
A könyvtárak egyre inkább aktív információs központtá válnak, olyan hellyé, ahol a hagyományos dokumentumok mellett a legkorszerűbb számítógéppel elérhető információs forrásokat, adatbázisokat, szolgáltatásokat is el lehet érni.

Az elektronikus könyvtárak ált. szolgáltatásai:
  • Nem kell beiratkozni
  • A nap 24 órájában nyitva van
  • Helyben vagy számítógépes hálózaton keresztül használható
  • Információt ad a könyvtári állományáról (pl. kiderül, hogy a dokumentum kölcsönözhető-e?)
  • A dokumentumok letölthetők vagy kinyomtathatók

Magyarországi elektronikus könyvtárak:
Corvinus Library, MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), Neumann-ház, Pázmány Péter Elektronikus könyvtár, Solaria Minikönyvtár.

Az elektronikus könyvtárak működésük szerint lehetnek online (világhálón keresztül) és offline (CD-ROM vagy floppy).

MEK, azaz Magyar Elektronikus Könyvtár

1993-ban a Miskolci Egyetem könyvtárosának, Drótos Lászlónak a fejében fogalmazódott meg a magyar elektronikus könyvtár létrehozásának ötlete.
A Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának célja az volt, hogy összegyűjtse, rendszerezze, egységes formába hozza és minél több érdeklődő számára elérhetővé tegye az elektronikus dokumentumokat.
Szolgáltatása nyilvános és ingyenes.
A fejlesztésbe bárki bekapcsolódhat.
1996 júliusában készült el a webes felület.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése