Elektronikus dokumentumok és könyvtárak
Alapfogalmak:
Közlés: az egyik
legáltalánosabb emberi tevékenység, amely során valaki valakinek valamit
átad, pl. egy hírt vagy ismeretet (adó-információs csatorna-vevő).
Információ: minden olyan
tény, közlés, hír, amely számunkra új ismeretet hordoz. Az információt
legtöbbször valamilyen információhordozón tároljuk (papír, film, CD
stb.) adatként.
Az emberi közlés és
információ átadás korszakai:
- Beszéd: az őskorban még csak
artikulálatlan hangok, később beszélő ember.
- Írás: a beszéd egyetlen
információtároló eszköze az emlékezet volt, amelynek rövidsége késztette
arra az embert, hogy az információt az alábbi módokon rögzítse:
- rováspálcán
számokat
- képírásos
jelekkel, ami lehetett egy szó vagy egész mondat is
- fogalomírással
pl. napocska egyaránt jelentette az égitestet, a meleget és a
világosságot
- görögök
kr. e. 403-ban elkészítették a görög ábécét
- fára,
kőre, majd az ókorban elefántcsontra és agyagra (ékírás) véstek
- viasztáblára,
papiruszra írtak
- a
középkorban pergamenre, amely vékonyra kikészített állatbőr volt,
így költséges
- kézzel írott díszes könyvek, a kódexek
(szerzetesek aprólékos munkával akár évekig készítették, díszes
kezdőbetűk elnevezése iniciálé, ládákban vagy pultokon leláncolva
őrizték, innen a pultkönyvtár
korszak elnevezés).
- Könyvnyomtatás:
a kínaiak már a 2. században ismerték a papírt, de Európába
csak a 13. század elején jelent meg. 1450-ben Gutenberg feltalálta
a szétszedhető ólombetűs nyomdagépet. 1500-as évekig nyomtatott könyvek az
ősnyomtatványok. Később több nyomda, ezáltal példányszám nőtt, az ár
csökkent, így elterjedtek a könyvek. Az első magyar nyomdát Hess András
alapította Budán. Magyarország híres könyvgyűjtője Mátyás király,
akinek kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét Corvinának nevezik.
A pulton tárolt könyvek helyett
kialakult a könyvtár új arculata a teremkönyvtár.
- Hang- és képrögzítés: kezdetben
csak álló- majd mozgókép rögzítése
- Távközlés: az ember feltalálta,
hogyan lehet először a hangot, majd a hangot és a képet is tárolva
közvetíteni, vagyis megtanult telefonálni, rádiózni, televíziózni.
- Számítástechnika: egyre kisebb és
gyorsabb számítógépek megjelenése, elektronikus
könyvtárak megjelenése, Internet fejlődése
Könyvtárak:
Az ismeretek tárolásának egyik legrégibb s legfontosabb színtere a könyvtár, ahol bizonyos
szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, rendszerezett dokumentumgyűjteményt
tárolunk. A könyvtár birtokában lévő dokumentumok összességét állománynak nevezzük.
A könyvtárak típusai:
- Iskolai
könyvtár: használói egy iskola diákjai és tanárai. Általános
gyűjtőkörű, tehát az ismeretek teljes köréből válogat. Célja a tanulás
segítése.
- Közművelődési
könyvtár: a lakosság igényei t elégíti ki, általános gyűjtőkörű
- Szakkönyvtár:
speciális gyűjtőkörű, tehát egy-egy szakterület dokumentumait gyűjti
- Nemzeti könyvtár: egy ország központi
könyvtára, amely az országban megjelent kiadványokat és az országra
vonatkozó külföldön megjelent dokumentumokat gyűjti. Magyarország nemzeti
könyvtárát 1802-ben Széchényi Ferenc alapította, amelyet ma Országos
Széchényi Könyvtárnak nevezünk.
A dokumentumok
típusai:
A dokumentum latin eredetű szó,
jelentése bizonyíték. Dokumentumnak nevezünk minden információt tartalmazó
tárgyat, pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, CD, videofilm.
- Kéziratos:
kódex, levél, oklevél
- Nyomtatott:
könyv, időszaki kiadvány, brosura (rövid terjedelmű füzet), plakát, kotta,
térkép stb.
- Nem
nyomtatott (elektronikus):
- Audio:
kazetta, lemez
- Vizuális:
dia, foto, poszter
- Audiovizuális:
videofilm, film, CD-ROM, DVD
Elektronikus dokumentumok
A könyvárak
alapvetően papíralapú információhordozókat gyűjtöttek. A számítógép és a
hálózat megjelenésével létrejöttek az elektronikus
dokumentumok, amelyeknek a következő jellemzői
vannak:
- Elektronikus
formában, vagyis bitekben
tárolódnak
- Reprodukálhatók, kinyomtathatók,
ezért példányszámuk előre nem meghatározott
- Használatuknál
nincsenek földrajzi és időbeli
korlátok
- Decentralizált, azaz nincs
központilag szervezve (pl. bárki készíthet)
- A
fentiek után nyilvánvaló, hogy a szerző,
illetve a kiadás száma gyakran ismeretlen
- A
terjedelme gyakran bájtokban
van megadva
- Egyetlen
azonosítási pont az URL cím
Az elektronikus
dokumentumok működés alapján
lehetnek:
- Online,
azaz élő hálózati összeköttetés mellett működő, pl. egy Internetes
elektronikus adatbázis
- Offline,
azaz élő hálózati kapcsolat nélkül is használható, pl. egy CD-ROM
Az elektronikus dokumentumok típusai:
- Adatbázisok:
- nagy
mennyiségű adatot tartalmazó gyűjtemények pl.
offline CD-ROM
(enciklopédiák, lexikonok, szótárak, oktató anyagok), amely
előnyei:
§
minden típusú adatot tartalmazhat,
§
nagy mennyiségű adattárolás,
§
gyors keresés,
§
többféle keresési mód,
§
multimédiás is lehet,
§
olcsó
hátránya:
§
az online dokumentumokkal szemben ált. nem a
legfrissebb információt tartalmazza
pl. Cambridge Enciklopédia,
Révai Nagy Lexikon, Magyar Törvénytár
- melyekben több szempont
szerint lehet keresni,
- a nyomtatott
dokumentumoknál sokkal aktuálisabbak.
- Elektronikus újságok:
- Online
(pl. HVG) és offline (pl.diskmag) formában is működhet
- Előnye
a gyorsaság, a szöveg korlátlan mérete, képek, ábrák használata,
linkekkel történő mozgás (esetleg korábbi dokumentumokra)
- Elektronikus levelek:
- Internetes kommunikációs
szolgáltatás, amelynek a segítségével üzenetek, képek, hangok
továbbíthatók
Elektronikus könyvtárak
Az elektronikus könyvtárakba a szó
hagyományos értelmében nem léphetünk be, nem foghatjuk meg a dokumentumokat,
hanem a számítógép és az Internet
segítségével keresgélhetünk az elektronikus polcon.
A könyvtárak
egyre inkább aktív információs központtá válnak, olyan hellyé, ahol a
hagyományos dokumentumok mellett a legkorszerűbb számítógéppel elérhető
információs forrásokat, adatbázisokat, szolgáltatásokat is el lehet érni.
Az elektronikus könyvtárak ált. szolgáltatásai:
- Nem
kell beiratkozni
- A
nap 24 órájában nyitva van
- Helyben
vagy számítógépes hálózaton keresztül használható
- Információt
ad a könyvtári állományáról (pl. kiderül, hogy a dokumentum
kölcsönözhető-e?)
- A
dokumentumok letölthetők vagy kinyomtathatók
Magyarországi
elektronikus könyvtárak:
Corvinus Library, MEK
(Magyar Elektronikus Könyvtár), Neumann-ház, Pázmány Péter Elektronikus
könyvtár, Solaria Minikönyvtár.
Az elektronikus könyvtárak működésük szerint lehetnek online
(világhálón keresztül) és offline (CD-ROM vagy floppy).
MEK, azaz Magyar
Elektronikus Könyvtár
1993-ban a Miskolci Egyetem
könyvtárosának, Drótos Lászlónak a fejében fogalmazódott meg a magyar elektronikus
könyvtár létrehozásának ötlete.
A Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának célja az volt,
hogy összegyűjtse, rendszerezze, egységes formába hozza és minél több érdeklődő
számára elérhetővé tegye az elektronikus dokumentumokat.
Szolgáltatása nyilvános és ingyenes.
A fejlesztésbe bárki bekapcsolódhat.
1996 júliusában készült el a webes felület.
3 megjegyzés:
lyo
sziasztok!
ÉS LYO
Megjegyzés küldése