Tömörkény István (1866-1917) is a paraszti
világgal foglalkozik, de népszemlélete eltér Gárdonyiétól. Egy addig ismeretlen
"világrészt" fedezett fel:Szeged környékének és a Tisza vidékének
magára hagyott, primitiv sorban tengôdô szegényparasztságát, kisembereit
ábrázolta - az akkor divatos álromantika nélkül - rövid, csattanóra hegyezett
novelláiban. Tömörkény legjobb novelláiban kivül marad az eseményeken, érzelmeivel
nem olvad át hôseibe, azok helyzetébe. Nem emeli magához ôket, de nem is száll
le hozzájuk. Mintha hôsei világából való, de az
eseményeken kívül álló harmadik személy mondaná el, venné leltárba,
jegyzôkönyvbe a történteket. - Jellemzô novelláira a néprajzi-szociográfiai
elemek gazdagsága. Szinte élvezettel, néha a terjengôsségig menô
részletességgel számol be a
nép munkájának minden részletérôl, aggályos
hitelességgel ábrázolja a kubikos
vagy a halász munkamódját, halmozza fel a
tanyai élet tényeit és adatait. - Java
műveiben megdöbbentôen vádló képet nyújt az
egyszerű emberek mindennapi
életérôl (Városvégi dolgok; Tanyák a hó
alatt; Csôsz halál; Valér a földbe megy).
magyar novella
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése