google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 21., hétfő

Könyvtárhasználat


Könyvtárhasználat, hagyományos könyvtárak

Alapfogalmak:
Közlés: az egyik legáltalánosabb emberi tevékenység, amely során valaki valakinek valamit átad, pl. egy hírt vagy ismeretet (adó-információs csatorna-vevő).
Információ: minden olyan tény, közlés, hír, amely számunkra új ismeretet hordoz. Az információt legtöbbször valamilyen információhordozón tároljuk (papír, film, CD stb.) adatként.

Az emberi közlés és információ átadás korszakai:
  • Beszéd: az őskorban még csak artikulálatlan hangok, később beszélő ember.
  • Írás: a beszéd egyetlen információtároló eszköze az emlékezet volt, amelynek rövidsége késztette arra az embert, hogy az információt az alábbi módokon rögzítse:
    • rováspálcán számokat
    • képírásos jelekkel, ami lehetett egy szó vagy egész mondat is
    • fogalomírással pl. napocska egyaránt jelentette az égitestet, a meleget és a világosságot
    • görögök kr. e. 403-ban elkészítették a görög ábécét
    • fára, kőre, majd az ókorban elefántcsontra és agyagra (ékírás) véstek
    • viasztáblára, papiruszra írtak
    • a középkorban pergamenre, amely vékonyra kikészített állatbőr volt, így költséges
    • kézzel írott díszes könyvek, a kódexek (szerzetesek aprólékos munkával akár évekig készítették, díszes kezdőbetűk elnevezése iniciálé, ládákban vagy pultokon leláncolva őrizték, innen a pultkönyvtár korszak elnevezés).
  • Könyvnyomtatás: a kínaiak már a 2. században ismerték a papírt, de Európába csak a 13. század elején jelent meg. 1450-ben Gutenberg feltalálta a szétszedhető ólombetűs nyomdagépet. 1500-as évekig nyomtatott könyvek az ősnyomtatványok. Később több nyomda, ezáltal példányszám nőtt, az ár csökkent, így elterjedtek a könyvek. Az első magyar nyomdát Hess András alapította Budán. Magyarország híres könyvgyűjtője Mátyás király, akinek kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét Corvinának nevezik.
A pulton tárolt könyvek helyett kialakult a könyvtár új arculata a teremkönyvtár.
  • Hang- és képrögzítés: kezdetben csak álló- majd mozgókép rögzítése
  • Távközlés: az ember feltalálta, hogyan lehet először a hangot, majd a hangot és a képet is tárolva közvetíteni, vagyis megtanult telefonálni, rádiózni, televíziózni.
  • Számítástechnika: egyre kisebb és gyorsabb számítógépek megjelenése, elektronikus könyvtárak megjelenése, Internet fejlődése

Könyvtárak:
Az ismeretek tárolásának egyik legrégibb s legfontosabb színtere a könyvtár, ahol bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, rendszerezett dokumentumgyűjteményt tárolunk. A könyvtár birtokában lévő dokumentumok összességét állománynak nevezzük.
A könyvtárak típusai:
  • Iskolai könyvtár: használói egy iskola diákjai és tanárai. Általános gyűjtőkörű, tehát az ismeretek teljes köréből válogat. Célja a tanulás segítése.
  • Közművelődési könyvtár: a lakosság igényei t elégíti ki, általános gyűjtőkörű
  • Szakkönyvtár: speciális gyűjtőkörű, tehát egy-egy szakterület dokumentumait gyűjti
  • Nemzeti könyvtár: egy ország központi könyvtára, amely az országban megjelent kiadványokat és az országra vonatkozó külföldön megjelent dokumentumokat gyűjti. Magyarország nemzeti könyvtárát 1802-ben Széchényi Ferenc alapította, amelyet ma Országos Széchényi Könyvtárnak nevezünk.
A dokumentumok típusai:
A dokumentum latin eredetű szó, jelentése bizonyíték. Dokumentumnak nevezünk minden információt tartalmazó tárgyat, pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés, hangszalag, CD, videofilm.
  • Kéziratos: kódex, levél, oklevél
  • Nyomtatott: könyv, időszaki kiadvány, brosura (rövid terjedelmű füzet), plakát, kotta, térkép stb.
  • Nem nyomtatott (elektronikus):
    • Audio: kazetta, lemez
    • Vizuális: dia, foto, poszter
    • Audiovizuális: videofilm, film, CD-ROM, DVD

Nyomtatott dokumentumok
1. A könyv

Csoportosítása:
  • Szépirodalom: művészi igényességgel készült, műélvezetre szánt irodalmi alkotások, pl. mesék, versek, regények, novellák, drámák, de ide soroljuk pl. a krimiket is.
  • Ismeretközlő irodalom: tudományos igényességgel, valósághűen közvetítő irodalom.
o Ismeretterjesztő irodalom: nem szakemberek számára egy-egy tudományos, közéleti vag politikai témát mutat be közérthető formában.
o Tudományos művek: egy-egy tudományágban elért eredményeket, tudnivalókat összegző ált. nagyobb terjedelmű alkotás.
o Szakkönyvek: gyakorlati ismereteket tartalmazó művek, pl. szakácskönyvek
o Tankönyvek: az oktatás anyagát tartalmazó, a tanulást segítő könyvek.
o Segédkönyvek: más dokumentumok tanulmányozása közben használjuk őket, ált. a könyvtárak olvasótermében.
§  Szótárak: a nyelv szókincsét vagy annak egy részét tartalmazó betűrendbe sorolt szójegyzék, amely lehet:
·         egynyelvű, amely egy nyelv, tudomány vagy ismeretkör szavainak megértését szolgálja
·         többnyelvű, amely az idegen nyelv szavainak megértését szolgálja
§  Lexikonok: a részletkérdések iránt érdeklődők számára készült (betűrendbe)
·         általános lexikon, amely az ismeretek összességét tárgyalja, pl. Révai nagylexikon
·         szak lexikon, amely tudományágakkal foglalkozik, pl. Néprajzi lexikon
§  Enciklopédiák: a lexikonnál nagyobb, összefoglaló csoportokban tárgyalja az egyes tudományágakat. Lehet:
·         általános
·         szak
§  Adattárak: konkrét tényt, adatot, tényleges eseményt tartalmaz, pl. menetrendek, telefonkönyvek
§  Atlaszok
A könyvekben való eligazodást segítik:
  • Előszó és utószó
  • Tartalomjegyzék
  • Mutatók (pl. tárgymutató), amelyek mindig oldalszámra utalnak vissza
  • Jegyzetek
  • Képek és ábrák jegyzéke
  • Irodalomjegyzék

2. Időszaki kiadványok
Ezek előre meg nem határozott időtartamra tervezett kiadványok, amelyek részegységei többnyire szabályos időközönként jelennek meg.
A mindennapi és a tudományos életben is nagy szerepük van, mert gyorsabban reagálnak, hamarabb megjelennek, mint a könyvek.

Csoportosításuk:
  • Időszakosságuk szerint:
    • Hírlapok: napilapok és hetilapok
    • Folyóiratok: havonta, kéthavonta, negyedévente, félévente
    • Egyéb: évkönyvek, névtárak, címtárak, sorozatok (szabálytalan időközönként jelennek meg)

A hírlapok és folyóiratok részei:
      • Fejléc: a hírlap címét, számát, esetleg a alap jellegét tartalmazza
      • Borítófedél: közli a címadatokat
      • Impresszum: többnyire az utolsó oldalon található, amelyen a szerkesztők, kiadó és a nyomda adatait találhatjuk meg
      • Vezércikk: az újság első lapján közölt, időszerű kérdéseket tárgyaló cikk
      • Rovat: egy-egy témába tartozó közlemények rovatcímmel megjelölt helye
      • Tartalom: folyóiratokra, évkönyvekre jellemző

  • Témája szerint: tudományos, ismeretterjesztő, politikai, irodalmi, gyermek, szórakoztató, művészeti stb.

Tájékozódás a könyvtárban
A legtöbbször minden dokumentumról készítenek egy leírást (általában egy cédulára), amelyet azután különböző szempontok alapján rendszereznek. A cédulák a dokumentumok legfontosabb adatait tartalmazzák, amelyek alapján sok értékes információhoz juthatunk. A cédulákat fokozatosan a számítógépes katalógusok fogják felváltani.


A cédulás katalógus jellemzői:
A könyvtár állományát alkotó dokumentumokról készített rendezett jegyzék.
Segítségével megtudhatjuk, hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtárban, és ha igen, melyik polcon.

A katalógus cédulákon szereplő információk:

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

verekedek

Névtelen írta...

[][][][][][][][][][][][][]

Névtelen írta...

-_-

Megjegyzés küldése