Könyvtárhasználat,
hagyományos könyvtárak
Alapfogalmak:
Közlés: az egyik legáltalánosabb emberi tevékenység, amely
során valaki valakinek valamit átad, pl. egy hírt vagy ismeretet
(adó-információs csatorna-vevő).
Információ: minden olyan tény, közlés, hír, amely számunkra új
ismeretet hordoz. Az információt legtöbbször valamilyen információhordozón
tároljuk (papír, film, CD stb.) adatként.
Az emberi közlés és információ átadás korszakai:
- Beszéd: az őskorban még csak artikulálatlan hangok,
később beszélő ember.
- Írás: a beszéd egyetlen információtároló eszköze az
emlékezet volt, amelynek rövidsége késztette arra az embert, hogy az
információt az alábbi módokon rögzítse:
- rováspálcán számokat
- képírásos jelekkel, ami lehetett egy szó vagy egész mondat is
- fogalomírással pl. napocska egyaránt jelentette az égitestet, a meleget és a
világosságot
- görögök kr. e. 403-ban elkészítették a görög
ábécét
- fára, kőre, majd az ókorban elefántcsontra és agyagra
(ékírás) véstek
- viasztáblára, papiruszra írtak
- a középkorban pergamenre, amely vékonyra
kikészített állatbőr volt, így költséges
- kézzel írott díszes
könyvek, a kódexek (szerzetesek aprólékos munkával akár évekig
készítették, díszes kezdőbetűk elnevezése iniciálé, ládákban vagy
pultokon leláncolva őrizték, innen a pultkönyvtár
korszak elnevezés).
- Könyvnyomtatás: a kínaiak már a 2. században ismerték a papírt,
de Európába csak a 13. század elején jelent meg. 1450-ben Gutenberg
feltalálta a szétszedhető ólombetűs nyomdagépet. 1500-as évekig nyomtatott
könyvek az ősnyomtatványok. Később több nyomda, ezáltal példányszám nőtt,
az ár csökkent, így elterjedtek a könyvek. Az első magyar nyomdát Hess
András alapította Budán. Magyarország híres könyvgyűjtője Mátyás
király, akinek kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét Corvinának
nevezik.
A
pulton tárolt könyvek helyett kialakult a könyvtár új arculata a teremkönyvtár.
- Hang-
és képrögzítés: kezdetben csak álló-
majd mozgókép rögzítése
- Távközlés:
az ember feltalálta, hogyan
lehet először a hangot, majd a hangot és a képet is tárolva közvetíteni,
vagyis megtanult telefonálni, rádiózni, televíziózni.
- Számítástechnika:
egyre kisebb és gyorsabb
számítógépek megjelenése, elektronikus
könyvtárak megjelenése, Internet fejlődése
Könyvtárak:
Az
ismeretek tárolásának egyik
legrégibb s legfontosabb színtere a
könyvtár, ahol bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és
olvasásra szánt, rendszerezett
dokumentumgyűjteményt tárolunk. A könyvtár birtokában lévő dokumentumok
összességét állománynak nevezzük.
A könyvtárak típusai:
- Iskolai könyvtár: használói egy iskola diákjai és tanárai.
Általános gyűjtőkörű, tehát az ismeretek teljes köréből válogat. Célja a
tanulás segítése.
- Közművelődési könyvtár: a lakosság igényei t elégíti ki, általános
gyűjtőkörű
- Szakkönyvtár: speciális gyűjtőkörű, tehát egy-egy szakterület dokumentumait
gyűjti
- Nemzeti könyvtár: egy ország központi könyvtára, amely az
országban megjelent kiadványokat és az országra vonatkozó külföldön
megjelent dokumentumokat gyűjti. Magyarország nemzeti könyvtárát 1802-ben
Széchényi Ferenc alapította, amelyet ma Országos Széchényi Könyvtárnak
nevezünk.
A dokumentumok típusai:
A
dokumentum latin eredetű szó, jelentése bizonyíték. Dokumentumnak nevezünk
minden információt tartalmazó tárgyat, pl. könyv, folyóirat, kutatási jelentés,
hangszalag, CD, videofilm.
- Kéziratos: kódex, levél, oklevél
- Nyomtatott: könyv, időszaki kiadvány, brosura
(rövid terjedelmű füzet), plakát, kotta, térkép stb.
- Nem nyomtatott (elektronikus):
- Audio: kazetta, lemez
- Vizuális: dia, foto, poszter
- Audiovizuális: videofilm, film, CD-ROM, DVD
Nyomtatott dokumentumok
Csoportosítása:
- Szépirodalom: művészi igényességgel készült, műélvezetre
szánt irodalmi alkotások, pl. mesék, versek, regények, novellák,
drámák, de ide soroljuk pl. a krimiket is.
- Ismeretközlő
irodalom: tudományos
igényességgel, valósághűen közvetítő irodalom.
o Ismeretterjesztő irodalom: nem szakemberek számára egy-egy tudományos,
közéleti vag politikai témát mutat be közérthető formában.
o Tudományos művek: egy-egy tudományágban elért eredményeket,
tudnivalókat összegző ált. nagyobb terjedelmű alkotás.
o Szakkönyvek: gyakorlati ismereteket tartalmazó művek, pl.
szakácskönyvek
o Tankönyvek: az oktatás anyagát tartalmazó, a tanulást segítő
könyvek.
o Segédkönyvek: más dokumentumok tanulmányozása közben használjuk
őket, ált. a könyvtárak olvasótermében.
§
Szótárak: a nyelv szókincsét vagy annak egy részét tartalmazó
betűrendbe sorolt szójegyzék, amely lehet:
·
egynyelvű, amely
egy nyelv, tudomány vagy ismeretkör szavainak megértését szolgálja
·
többnyelvű, amely
az idegen nyelv szavainak megértését szolgálja
§
Lexikonok: a részletkérdések iránt érdeklődők számára készült
(betűrendbe)
·
általános
lexikon, amely az ismeretek összességét tárgyalja, pl. Révai nagylexikon
·
szak lexikon,
amely tudományágakkal foglalkozik, pl. Néprajzi lexikon
§
Enciklopédiák: a lexikonnál nagyobb, összefoglaló csoportokban
tárgyalja az egyes tudományágakat. Lehet:
·
általános
·
szak
§
Adattárak: konkrét tényt, adatot, tényleges eseményt tartalmaz,
pl. menetrendek, telefonkönyvek
§
Atlaszok
A könyvekben való eligazodást segítik:
- Előszó és utószó
- Tartalomjegyzék
- Mutatók (pl. tárgymutató), amelyek mindig
oldalszámra utalnak vissza
- Jegyzetek
- Képek és ábrák jegyzéke
- Irodalomjegyzék
2. Időszaki kiadványok
Ezek előre meg nem határozott
időtartamra tervezett kiadványok, amelyek részegységei többnyire szabályos
időközönként jelennek meg.
A mindennapi és a tudományos
életben is nagy szerepük van, mert gyorsabban reagálnak, hamarabb
megjelennek, mint a könyvek.
Csoportosításuk:
- Időszakosságuk szerint:
- Hírlapok: napilapok és hetilapok
- Folyóiratok: havonta, kéthavonta, negyedévente,
félévente
- Egyéb: évkönyvek, névtárak, címtárak, sorozatok
(szabálytalan időközönként jelennek meg)
A
hírlapok és folyóiratok részei:
- Fejléc: a hírlap címét, számát, esetleg a alap
jellegét tartalmazza
- Borítófedél: közli a címadatokat
- Impresszum: többnyire az utolsó oldalon
található, amelyen a szerkesztők, kiadó és a nyomda adatait találhatjuk
meg
- Vezércikk: az újság első lapján közölt,
időszerű kérdéseket tárgyaló cikk
- Rovat: egy-egy témába tartozó közlemények
rovatcímmel megjelölt helye
- Tartalom: folyóiratokra, évkönyvekre jellemző
- Témája szerint: tudományos, ismeretterjesztő,
politikai, irodalmi, gyermek, szórakoztató, művészeti stb.
Tájékozódás a könyvtárban
A legtöbbször minden dokumentumról készítenek egy leírást (általában egy cédulára), amelyet azután különböző
szempontok alapján rendszereznek. A cédulák a dokumentumok legfontosabb adatait tartalmazzák, amelyek alapján sok értékes
információhoz juthatunk. A cédulákat fokozatosan a számítógépes katalógusok
fogják felváltani.
A cédulás katalógus jellemzői:
A
könyvtár állományát alkotó dokumentumokról készített rendezett jegyzék.
Segítségével megtudhatjuk,
hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtárban, és ha igen, melyik
polcon.
A katalógus cédulákon szereplő információk:
3 megjegyzés:
verekedek
[][][][][][][][][][][][][]
-_-
Megjegyzés küldése