Prokarióták, baktériumok, kékmoszatok

Prokarióták; baktériumok, kékmoszatok

Prokarióták: Olyan élőlények, melyek sejtes szerveződést mutatnak, de nincsen körülhatárolt sejtmagjuk.

- Kb. 3 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg

- Mikrométeres nagyságúak

Tulajdonságok: - Sejthártya (külvilágtól elhatárolt)

- Nincsenek hártyarendszerei

- Nincs körülhatárolt sejtmagju

Baktériumok Kékmoszatok

Baktériumok:

XVII. sz.-ban Leeuwenhoek fedezte fel, általa készített mikroszkóppal.

- Alakjuk:

Gömb alakú Pálcika alakú

- diplokokus ® 2 gömb - bacilus

- tetrakokus ® 4 gömb - vibrió

- sztreptokokus ® gyöngysor - spirillum

- sztafilokokus ® sok kapcsolódik

- Méretek: 1-500 nm

- Felépítésük: sejtplazma sejtmembrán

DNS kocsonyás burok

sejtfal ostor

- Szaporodás:

a) Osztódással (20-30 percenként)
b) Spóraképzéssel

Tokozódnak: Kedvezőtlen körülmények között spórát képeznek, tehát még egy szilárd falat választanak maguk köré.

- Immunitás: immunitás

aktív passzív

Az ellenanyagot kész ellenanyagot

a szervezet maga kap.

állítja elő.

Kékmoszatok:

- Jellemzők: - az evolúció korai szintjén megrekedtek

- Életmód: Fotoautotrófok ® a fényenergia megkötéséhez színanyagokkal rendelkeznek, a fényenergiát hasznosítják.

- Színanyagaik: kék (fitocián)

pirosas (fikoeriktin)

zöld (klorofill)

sárga (xautofill)

narancsvörös (karotin)

- Felépítés: Hasonló a baktériuméhoz, csak nincs ostoruk.

sejtplazma sejtmembrán

DNS kocsonyás burok

sejtfal

- Szaporodásuk:

a) Osztódással (20-30 percenként)

b) Spóraképzéssel

- Megjelenésük: egysejtűek az ősképviselőik

- több sejt van egy kocsonyás burokban:

- minden egyes sejt megőrzi az önállóságát,

- így sejtfonalakat (társulásokat) alkotnak

- Édesvizekben és talajban fordulnak elő