Zárvatermők

A magkezdemények védettsége a zárvatermő növényekben fejlettebb, mint a nyitvatermőkben. A zárvatermő növények termőlevelei zárt termővé alakulnak. A termő üreges magházában így körülzárva, teljes védettségben fejlődhetnek a magkezdemények. A termő női ivarszerv, csúcsa a bibe. A porzó hím ivarszerv, ebből kerülnek a virágporszemek a bibére, ahol tömlőt hajtanak a magház belseje felé. A hímivarsejtek ezen a tömlőn keresztül érik el és termékenyítik meg a magkezdeményeket.

A zárvatermők ivarleveleit takarólevelek védik. Az ivarlevelek és a takarólevelek együtteséből alakult ki a zárvatermő fajokra jellemző virág. A virágport egyes fajoknál a szél szállítja, a többségre azonban a biztosabb eredményű rovarbeporzás jellemző. A zárvatermő virágban a megtermékenyítés után a termő magházából kialakul a termés. Már a magban megtalálható a gyökér, a hajtás és a sziklevél kezdeménye. A csírázó magban a gyököcske indul előbb fejlődésnek, és hamarosan gyökér lesz belőle. A sziklevél feletti rügyecskéből kifejlődik a hajtás, többnyire elágazó szárral és levelekkel. Az első lomblevelek megjelenéséig a csíranövényt a sziklevelek látják el táplálékkal. A lomblevelek kifejlődésével megindul a magvas növények fotoszintézise, autotróf táplálkozása.

Testfelépítésük

1. Gyökér

Rögzíti a növényt, felveszi a vizet és az oldott sókat, majd elszállítja a hajtáshoz, valamint tápanyagokat is raktározhat. A főgyökér-rendszer főgyökérből és abból elágazó oldalgyökerekből áll. A főgyökér a gyököcske továbbnövekedésével jön létre, a hajtás közvetlen folytatása. Ha a hajtásból több egyenrangú, egyforma fejlettségű mellékgyökér alakul ki, akkor mellékgyökér-rendszerről beszélünk. A legvégső, már el nem ágazó gyökereknek a csúcsán, a sejtek megnyúlnak és a talajrészecskékhez tapadnak. (szőlő 10 – 15 méter mélyre hatol, pázsitfű felszín közelében ágazik szét, tök gyökereinek hossza 20 km, sárgarépa: raktározó, orchidea: léggyökér, borostyán: kapaszkodó léggyökér)

2. Szár

A hajtás tengelyét képezi. Tartja a leveleket, belsejében szállítónyalábok szállítják a vizet és a felvett tápanyagokat a gyökérből a levelekbe és vissza (nedvkeringés). Két altípusa van:

fás szár (fák, cserjék, pálmatörzsek)

lágyszár (virágos növények többsége), mely lehet dudvaszár vagy szalmaszál.

Módosult szár: kaktusz raktározó pozsgás szára, szőlőn található kacs (kapaszkodás), szamóca indája, föld alatti módosult szár pl. burgonyagumó, vöröshagyma és a tulipán hagymája (raktározás).

3. Levél

Nagy mennyiségű zöld színtestet tartalmaz, melyekben lejátszódik a fotoszintézis folyamata. A növény a levélen keresztül veszi fel és adja le a gázhalmazállapotú anyagokat, ezért fontos szerepe van a légzésben és a párologtatásban. A szárból a levélbe érkező szállítónyalábok a levéllemez ereiként láthatók. A levélerek összessége az erezet. A főerezetes levelet egy középső főér és az abból kiinduló oldalerek hálózata jellemzi. A mellékerezetes levélben a középső vastagabb ér mellett jobb és bal oldalt nagyjából párhuzamosan haladnak a mellékerek.

A levelek a levélnyélen keresztül a levélalappal illeszkednek a szárhoz. Attól függően, hogy a levélnyélen egy vagy több levéllemez található, beszélhetünk egyszerű levélről (pl. Szőlő) vagy összetett levélről (pl. Akác). Levélmódosulások: pl. Kancsóka rovarfogásra módosult levele.

4. Virág

A szaporodás szerve. A szártól eredő része a kocsány, melynek kiszélesedő része a vacok, ahol a viráglevelek találhatók. A virágleveleknek 2 csoportja van takarólevelek és ivarlevelek. A takarólevelek körülveszik és védik az ivarleveleket, a színükkel és az illatukkal odacsalogatják a beporzást végző rovarokat. A takarólevelek együttese a virágtakaró. Ezt kívülről befelé a csészelevelekből álló csésze és a sziromlevelekből álló párta alkotja. Ha a takarólevelek nem különülnek el csészére és pártára, hanem a virágtakaró egynemű levelekből áll, azt lepelnek nevezzük.

Az ivarlevelek hím porzólevelekből és női termőlevelekből állnak. Porzó részei: porzószál és portok. Termő részei: bibe, bibeszál, magház. Ha ugyanabban a virágban megtalálható a porzó és a termő is, kétivarú a virág. Ha a virágban csak porzó vagy csak termő található, akkor a virág egyivarú (pl. Tök). Ha mind a porzós, mind a termős egyivarú virágok ugyanazon az egyeden vannak, a növény egylaki (pl. Kukorica). Ha viszont a porzós és a termős virágok külön-külön fejlődnek a növény kétlaki (pl. Fűzfa).

5. Termés

A megtermékenyítés után a termő magházi részéből fejlődik ki a termés. A magot megéréséig körülveszi, védi és segíti az elterjedésben. A magház falából alakul ki a termésfal:

a. Érés során vizet veszít, kiszárad és így veszi körül a magokat. Ez a száraz termés (pl. Bab)

b. Érett állapotban húsos, lédús termésfal veszi körül a magvakat, mint pl. A szőlőnél. Ez a húsos termés.

Egyszer termő növények pl. Kukorica, káposzta. Sokszor termő növények fák és évelő növények.

- I. Kétszikűek osztálya: két sziklevéllel csíráznak, főgyökérrendszerük van, fás szárú vagy lágyszárú növények, a szállítószövetek nyalábjai szabályos körben helyezkednek el, levelük főerezetes, virágtakarója kettős (csésze, párta), a virág szerkezetére az 5-ös és a 4-es szám, ill. ezek többszöröse jellemző.

- boglárkák alosztálya: a kétszikűek legősibb típusa, ősi tulajdonságok sok különálló termőlevél, porzók nagy száma, sok virágtakaró levél, mely szabadon áll. Pl. Réti boglárka, vetési boglárka.

- rózsák alosztálya: új vonások öttagú virágtakaró átalakulása, több termőlevél egy termővé történő összenövése. Az ősibb családok virágtakarója még különálló levelekből áll, míg a fejlettebbeké már forrt szirmú virágtakaróval rendelkezik. Jellemző családok: rózsafélék (pl. Alma), pillangósvirágúak (pl. Akác), ernyősvirágzatúak (pl. Kapor), burgonyafélék (pl. Petúnia).

- mályvák alosztálya: fejlett virág kialakulása, meghatározott a porzólevelek száma, a termőt több termőlevél alkotja, a virágok fészekvirágzatba tömörülnek. Jellemző családok: keresztesvirágúak (pl. Káposzta), fészkesek (pl. Napraforgó).

- szegfüvek alosztálya: egyszerűsödés felé mutat, hiányzik a virágtakaró, a virágok egyivarúak és szélbeporzásúak (pl. Mogyoró). Jellemző családok: szegfűfélék (pl. Konkoly), bükkfafélék ( pl. Bükk).

- II. Egyszikűek osztálya: egy sziklevéllel csíráznak, mellékgyökér-rendszerük van, lágyszárú növények, a szállítószövetek nyalábjai szórtan helyezkednek el, levelük mellékerezetes, virágtakarójukra jellemző a lepel, termő és porzó a virágtakarón belül van, a virág szerkezetére a 3-as szám, ill. annak többszöröse jellemző.

- vízililiomok alosztálya: sok különálló termőlevél (boglárkákkal való rokonságra utal), ősi jellemzők, melyek az egyszikűeknek a kétszikűekből való kifejlődését igazolják.

- liliomok alosztálya: virágai jellegzetes egyszikű virágok, a virág szabályos háromtagú, a leples virágtakarótól az evolúciós út a virágtakaró teljes leegyszerűsödéséig vezet. Jellemző családok: liliomfélék (pl. Vöröshagyma), pázsitfüvek (pl. Búza).

- torzsavirágzatúak alosztálya: virágtakaró hiánya, az apró virágok torzsavirágzatba csoportosulnak. Jellemző családok: pálmafélék (pl. Kókuszpálma).