A tavak típusai

Olyan állóvíz, amit még nem nőtt be teljesen a vizinövényzet.

1. A belföldi jégtakaró a puhább kőzetekbe mélyedéseket vájt.
Pl.: Svéd, Finn, Kanadai-tóvidék

2. A hegységekben a hegy lába felé nyúló gleccserek, a morénagátak mögött felduzzadt a víz.
Pl.: Garda-tó Olaszországban

3. A gleccser pusztító munkája során mélyedések, kis méretű tavak keletkeztek.
Pl.: lengyel Tátra

4. Tektonikus tavak; az alulról jövő magmaáramlás megrepeszti a kőzetet, s víz megy bele.
Pl.: Bajkál-tó, Malavi-tó, Tanganyika-tó

5. Kráter-tavak; a vulkán kráterében megmaradt a víz.
Pl.: Szent Anna-tó a Csomád vulkán kráterében

6. Csuszamlással, hegyomlással keletkező tavak.
Pl.: Gyilkos-tó, Arlói-tó

7. Morotva tavak; a középszakasz jellegű folyóknál az elhalt ág.
Pl.: Tiszánál

8. Szél fújta tavak.
Pl.: szegedi Fehér-tó

9. Mesterséges tavak.
Pl.:Feneketlen-tó
A lefolyással rendelkező tavak édesvizek. Ahol nincs lefolyás, ott a víz párolgása miatt megnő a sótartalom.
Pl.: Kaszpi-tenger, Aral-tó, Holt-tenger

A tavak természetes módon fokozatosan feltöltődnek. A folyók lecsapolhatják vizüket, vagy hordalékukkal feltölthetik, vagy erős párolgás miatt ki is száradhatnak. Pusztulásukat azonban elősegítheti a növényzet is, melynél a vízfelület fokozatosan csökken, Tó -> fertő -> mocsár -> láp.