google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 9., szerda

Az emberi vér összetétele és funkciója


A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmából (sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma). Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát, szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a szervezet hőszabályozásában illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen anyagok ellen).
A vérplazma az ionok körül leggyakrabban a Na+, K+, Ca2+ kationok illetve a Cl- és a HCO3- anionok fordulnak elő. A kisebb szerves molekulák közül a szénhidrátok és lipidek anyagcseréjéből származó glükóz, valamint a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréjéből származó aminosavak, karbamid és húgysavak találhatók jelentősebb mennyiségben. A plazmafehérjék egyik típusa az albuminok (egyszerű fehérjék), amelyeknek a vér ozmózisos jelenségeiben illetve a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe. A másik típus a globulinok (összetett fehérjék – szénhidrát kapcs.): szállító folyamatokban van szerepük és védelmi funkciójuk is van. A harmadik típus a fibrinogének: véralvadásban fontos fehérje, mert fibrinné kicsapódva oldhatatlan térháló képzésére képes.
A sejtes elemek közül az vörös vérsejtek (eritrociták) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben – felnőttnél 1mm3-ben átlag 5 millió található. A sejtjeik korong alakúak, a vörös csontvelőben keletkeznek. Fejlődésük 4-5 napig tart, melynek során lebomlik a sejtmagjuk. A sejtmag lebomlásával párhuzamosan hemoglobin-molekulák épülnek be a sejtplazmájukba. A hemoglobin összetett fehérje, amely négy alegységből épül fel. Egy alegységben a hem rész vastartalmú porfirinváz, amelyhez a globin polipeptidlánca kapcsolódik. A hemoglobin kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok szállításban van. A vvs-ek 3-4 hónapig élnek, azután a lépben esnek szét. A bennük levő globint újrahasznosítja a szervezet, a hem rész pedig a bilirubin nevű epefesték kialakításában vesz részt. Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő károsodása, vérveszteség, hemolízis.
A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy van sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak – színtelenek. Számuk összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van. A granulociták (karéjos sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul – genny. A monociták (nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és enzimjeik segítségével lebontják őket. A limfociták (nyiroksejtek) a nyirokszervekben kialakuló fehérvérsejtek, egy-egy idegen anyag felismerésére és hatástalanítására specializálódtak – alapvető szerep az immunrendszerben, bekebelezésre nem alkalmasak.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése