2013. január 11., péntek

Gerincesek általános jellemzése, halak és kétéltűek osztálya


Elődeik az ősi előgerinchúrosok voltak. Ma a gerincesek a legfejlettebb újszájúak. A gerincesek törzsébe sorolható fajok közös jellemzője, hogy testüket belső porcos vagy csontos váz teszi szilárddá. A váz tengelye a gerincoszlop. Végtagjaik közvetve ehhez kapcsolódnak. A gerincoszlophoz csatlakozik a koponya is, amelynek egy része a központi idegrendszer agyi szakaszát védi. A gerincoszlop csigolyákra tagolódik, ezek üreges része alkotja együttesen a gerinccsatornát. Ebben található a központi idegrendszer gerincvelői szakasza. Az alacsonyabb rendű gerinces állatok gerincoszlopa nincs elcsontosodva, hanem porcszövetből áll. A gerinces állatokban fejlődésük kezdeti szakaszában jelenik meg a gerinchúr, de később elcsökevényesedik és a helye körül kialakul a gerincoszlop.
Halak osztálya
Típusállat a tőponty. Teljes mértékben alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Teste két oldalról lapított, orsó alakú. 3 testtája van, ezek fej, törzs, farok. Bőrét hámréteg, irharéteg és bőralja alkotja. Nyálka teszi síkossá. A pikkelyek az irharétegben képződnek. A bőralja sok zsírt tartalmaz. Páratlan (farok, hát és farok alatti) és páros (mell, has) úszói egyaránt vannak. Farkúszója szemre részarányos.
Belső, csontos váza van. A váz alapját a gerincoszlop alkotja, mely elöl hátul vájt csigolyákból épül fel. A vázizomzat viszonylag egyszerű. A törzs és a farok teljes hosszában két-két izomnyaláb húzódik, melyek a farkat mozgatják. Az Y alakú csontocskák, halszálkák a vázizomzathoz tartoznak. Jelentős a mozgásban az úszóhólyag (változtatja a gáz mennyiségét és nyomását, ezáltal a fajsúlyát is). Tápcsatornája tagolt. Légzőszervei az előbél eredetű kopoltyúk. Keringési rendszere zárt. Szíve 1 kamrából és 1 pitvarból áll. Kiválasztószervei az elővese (embrionális korban) és az ősvese.
Idegrendszere csőidegrendszer, központi része az agyvelő. Szemhéja nem mozgatható. Egyensúlyérzékelésre szolgálnak a fülben folyadékkal töltött félkörös ívjáratok és az ún. hallókövek. A hanghullámokat úszóhólyagjával veszi fel. Sajátos érzékszerve az oldalvonal, mellyel a víz áramlását érzékeli. Váltivarú állat, a megtermékenyítés külső.
Rendszere
- vérteshalak alosztálya
- kecsegealkatúak rendje (pl. közönséges tokhal)
- tüdőshalak alosztálya
- bojtosúszósok rendje (pl. nílusi sokúszós csuka)
- tüdőshalak rendje
- csontoshalak alosztálya
- heringalkatúak rendje (pl. szivárványos pisztráng)
- pontyalkatúak rendje (pl. dévérkeszeg)
- angolnaalkatúak rendje (pl. síkos angolna)
- sügéralkatúak rendje (pl. fogassüllő)
Kétéltűek osztálya
Típusállat a kecskebéka. Evolúciójuk az ősi bojtosúszóshal-szerű típusokból indult meg. A szárazföldi életmódhoz nem tudtak tökéletesen alkalmazkodni, egyedfejlődésük a vízben kezdődik. A kecskebéka vizek mentén, nedves területeken él. Teste zömök, Testtájai: fej, törzs és végtagok. Két pár valódi végtagja tolóláb, közülük a mellső 4 ujjú, a hátsó 5 ujjú és ugrólábbá alakult (ujjai közt úszóhártya van).
Bőre a védelem és az érzékelés mellett az ellenség elriasztásában és a légzésben is alapvető jelentőségű. A bőrhám többrétegű és nem nyújt védelmet a kiszáradás ellen. Az irharétegben lévő mirigyek nyálkát és mérgező fehérjét termelnek. Változtatja színét (a pigmentsejtek változtatják helyzetüket). A bőr és az izomzat közötti üregekbe gázt préselve felpuffad, így riasztja el ellenségeit. A bőr elsődleges fontosságú légzőszerv.
Belső váza csontos. A végtagok kialakulása következtében alapvetően megváltozott a vázizomzat. A vázizomzatot kiegyénült izmok építik fel. Az izom két tapadási területe között izület található. Mozgási szervrendszere az emelőelvnek megfelelően működik.
Táplálkozási szervrendszere: szájnyílás, kétágú ragadós kiölthető nyelv, a fogak rágásra alkalmatlanok, a nyálka emésztőenzimet nem tartalmaz, nyelőcső, gyomor (emésztőnedv), vékonybél, utóbél. A tápcsatorna, a kiválasztó szervrendszer és az ivarszervek közös kivezetőszerve a kloáka.
Tüdővel is lélegzik, mely kis mértékben differenciálódott, belülről enyhén redőzött falú zsák. Belégzéskor szinte nyeli a levegőt (hím hanghólyag). Keringési rendszere zárt. A szív 2 pitvarra és 1 kamrára tagolódik. Kiválasztószerve az elővese (embrionális korban), majd az ősvese. Idegrendszere fejlettebb a halakénál. A hőszabályozás központja a köztiagy. Testhőmérséklete változó. a gerincvelő sok feltétlen reflex központja. Az életfolyamatok jelentős részét a belső elválasztású mirigyek szabályozzák.
Érzékszervei jól fejlettek. Szeme alkalmazkodik a nézett tárgy távolságához. Szaglószerve a szaglóhám. Váltivarú állat. A megtermékenyítés külső. Egyedfejlődése átalakulás. Téli álmot alszik. Valamennyi hazai kétéltűfajunkat természetvédelmi törvény oltalmazza.
Rendszere
- farkos kétéltűek rendje (pl. foltos szalamandra (elevenszülő), tarajos gőte)
- farktalan kétéltűek rendje (pl. kecskebéka, vöröshasú unka, zöld varangy)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése