google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2013. január 22., kedd

Mássalhangzótörvények


Mássalhangzó törvények

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.
Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek
1) Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat
- Zöngésség szerinti
- Zöngéssé válás – népdal, versben
- Zöngétlenné válás – dobszó, vízpont
- Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.:
színpad, különben
2) Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
- Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
- Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen
3) Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség
4) Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat
5) Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése