A főnév

A főnév élőlényeknek, élettelen dolgoknak, gondolati dolgoknak a neve.

Két fő fajtája van, a köznév és a tulajdonnév.

A köznév több dolog közös neve, kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: lámpa, fiú, nevetés, boldogság.

A tulajdonnév valakinek a neve, vagy valaminek a saját megkülönböztető neve, nagy kezdőbetűvel írjuk.

Hat fajtája van:

személynév,

állatnév,

intézménynév,

cím,

márkanév,

földrajzi név.

1., Személynevek:

a hagyomány szerint kell írni. Ha azt szertnénk leírni, hogy egy mű például adys, akkor kis kezdőbetűvel kell írni.

2., Állatnév

3., Intézménynév:

az intézmények minden tagját nagy kezdőbetűvel kell írni, kivéve a kötőszót. Pl.: Szent Korona Általános Iskola, 602. Számú Szakmunkásképző Intézet, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Mozaikszavak betűi közé nem írunk pontot, kötőjellel írjuk hozzá a ragot. Pl.: MALÉV, BKV-nál.

4., Cím:

minden műalkotás címénél csak az első kezdőbetű nagy. Pl.: Egri csillagok.

Újságok, folyóiratok, magazinok nevének minden tagja nagybetű, kivéve a kötőszót. Pl.: Élet és Tudomány.

5., Márkanév:

nagy kezdőbetűvel kell írni. Pl.: Coca-Cola.

Viszont ez így helyes, így kell írni: kérek egy kólát. Ha egy szó köznevesült, akkor úgy írjuk, ahogy ejtjük, pl.: nejlon, cipzár.

6., Földrajzi nevek:

a földrajzi neveket háromféleképpen írjuk: egybe, külön, kötőjellel.

1., Egybe írjuk: az ország utótagú országneveket, azon kívül egybe írjuk a városok, községek, falvak, városrészek nevét. Ezek a szavak, ha -i képzőt kapnak, akkor melléknevekké válnak.

2., Külön írjuk: utcák, utak, terek, hidak (kivéve a Lánchidat), parkok, megyék nevét. Pl.: Erzsébet híd, Pest megye. Ezek a szavak -i képzővel is nagy kezdőbetűsek maradnak, pl.: Pest megyei. A köztársaságot is külön írjuk, pl.: Magyar Köztársaság, magyar köztársasági

3., Kötőjellel írjuk: hegyek, szigetek, tavak, tengerek, szigetek, félszigetek, országrészeket, világrészeket, pl.: Csendes-óceán, csendes-óceáni, Margit-sziget, Margit-szigeti, Kelet-Európa, kelet-európai